14
éves voltam, amikor szinte a teljes Ószövetséget elolvastam a nyáron. A
Balatonnál voltunk. Akkor alig értettem az Ószövetség történeteinek
részleteit, a neveket, hogy melyik király melyik ellen harcolt és
miért. Mégis hatalmas élmény volt. A Balaton partján egy gyönyörű
jegenyesor van, ott hasaltam vagy ültem a fűben, fújta a fákat a szél,
futottak a felhők az égen, és azt éreztem, mintha odaátról jönnének a
szavak. Éreztem a Biblia hatalmas erejét és szépségét. Az élő Istent,
aki szól.
Kedves fiatalok, mindannyiótokat bátorítlak arra, hogy vegyétek
a kezetekbe ezt a könyvet. Akkor is, hogy ha nem értitek egészen. Az
élő Isten rejtőzik benne, az ő ereje, ami az ember életét teljesebbé
teheti, szép lendületet adhat egy emberi életnek. Boldog, aki olvassa!
Isten már a szavaiban is önmagát akarta nekünk adni. Ez teljesedik be
aztán az Eucharisztiában. Saját testét, önmagát kínálja nekünk Jézus.
Az élet kenyerét, amely életet ad a világnak.
Amerikában történt a XX. század elején. Elcsodálkoztak azon
orvosok, hogy nagyon sok olyan kis csecsemő, akiket a szüleik eldobtak,
eltaszítottak maguktól, otthagytak a kórházban, nagyon sokan ezek közül
a csecsemők közül a csecsemőotthonokban meghaltak. S nem tudták
kideríteni, hogy mi lehet ennek az oka, hogy ilyen magas a halálozási
arány az elhagyott kisgyermekek között. Jártak otthonról otthonra,
aztán átjöttek Európába, és itt is mindenütt ugyanazt találták.
Egyetlen kivétel volt: Németországban, Düsseldorfban volt egy otthon,
ahol sokkal több csecsemő életben maradt. Csodálkoztak, hogy mi lehet
ennek az oka. Sokáig vizsgálgatták ezt az otthont, semmi különlegeset
nem találtak. Ugyanolyan tápszereket, orvosságokat adtak a
csecsemőknek. Aztán felfigyeltek valamire: volt ott egy nagyon idős
ápolónő, Anna néninek hívták, akinek nem volt családja, s miután
nyugdíjba ment, kérte, hogy hadd maradhasson ott a kórházban. Csináltak
neki egy kicsi szobát az egyik lépcső alatt, ott lakott Anna néni. S
minden nap végigjárta az összes csecsemőt a kórházban. Kézbe vette
őket, megsimogatta őket, becézgette őket. Ez volt a különbség. A
simogatás, az emberi szó miatt voltak képesek ezek a csecsemők dönteni
az élet mellett, küzdeni az életükért. A szeretet életet adó erő. A
szeretet teremtő és alakító hatalom. Krisztus ilyesfajta kenyeret ad
nekünk, a szeretet kenyerét.
|