A harmadik szempont, amiről beszélni akarok, az a szenvedés és a kereszt, ami Isten Istenségéből való kivetkőzésének csúcspontja, vagy lényege, amikor az Isten nem csak Isteni mivoltában semmisül meg a megtestesülés során, hanem még  emberségében is megsemmisül a kereszt misztériumában. Nem úgy, ahogyan azt Izajás próféta mondja Isten szolgájáról beszélve. Az iszlám ezért utasítja el a keresztre feszítést: Jézust nem feszítették keresztre, valaki átvette a helyét. A Koránban az áll, hogy senki sem látta, hogy keresztre feszítették volna. Ez azonban nem igaz: visszautasítják, hogy Krisztust keresztre kehet feszíteni, mert ez ellentmondásos egy olyan nagy próféta esetében, mint Krisztus. Ez az egyik oka annak, hogy az iszlám ragaszkodik a csodatévő ember képzetéhez, aki gyógyít, halottakat támaszt fel, és az evangéliumokban említett csodákon kívül másokat is hozzátesznek, amelyeket az apokrif írásokból vettek át: a gyermek Jézus, aki agyagból madarakat formáz, és beléjük leheli az élet leheletét, s más hasonló típusú csodák. Az iszlám számára, akárcsak sok keresztény számára is, Krisztus Istenségének vagy természetfelettiségének jele a csoda, azaz az erő, az erő jele. Pedig Jézus csodái nem az erő jelei voltak, hanem a jóság és a szeretet jelei, az irgalom jelei. Jézus nem azért tett csodákat, hogy Istenségét bizonyítsa, hanem szeretetből és együttérzésből. Ez a fajta csoda hamis útra vezet. Katekizmusunkban az áll, hogy Krisztus Isten, mert csodákat tett. Meggyógyított embereket, megszaporította a kenyeret, feltámasztotta a halottat, ő maga is feltámadt, tehát Isten. Matematikai egyenlet. Pedig Jézus visszautasítja ezt az egyenletet, visszautasítja ezt a logikát. Világos jel: keresztre van feszítve, és a zsidók azt mondják neki: „Szállj le a keresztről és hinni fogunk benned.” Ez volt az egyetlen alkalom, hogy Istenségét bebizonyítsa, hogy meggyőzze az ellenfeleit. „Szállj le a keresztről és hinni fogunk benned.” És ekkor Jézus leszállt volna a keresztről, és azt mondja: „Isten vagyok”. Visszautasítja ezt az erő logikát. Visszautasítja azokat a csodákat, amelyek hamis Istenséget bizonyítanának. Mások az evangélium tanításában vagy Jézus tanításában nagy szellemi tanítást akarnak találni. Nem, az evangéliumban nincs semmi különlegesen zseniális. Jézus filozófiai szempontból, szellemi téren nem zseni. Semmiféle gondolati sziporkázásról nincs szó. Az evangélium egyszerű, Jézus tanítása egyszerű. Tehát Jézus visszautasítja az erő és a tudás logikáját is.

Előző oldal    Vissza az Elmélkedések oldalra    Következő oldal