Pedig
az a fizetés, amit beszed érte, puszta szalma, levegő, súlytalan dolog,
amelyet elfúj a szél. Mert hiszen bármennyire szerettek is bennünket
valamikor, vajon mink maradt belőle? Ezek az emberek épp oly kevésbe
veszik, ha szeretik őket, mintha nem szeretnék őket; kivéve, ha a
szeretet lelki hasznukra van. Belátják ugyanis, hogy csupán emberi
gyöngeség részünkről, midőn szeretet után vágyakozunk.
Azt hihetnénk ezek után, hogy az ilyenek Istenen kívül nem is képesek
mást szeretni. Pedig ez nem áll. Sőt sokkal jobban tudnak szeretni, s a
szeretetük sokkal jó tevőbb és hatalmasabb: egy szóval igazi szeretet.
Az ilyen lélek ugyanis sokkal jobban szeret adni, mint kapni; s magával
a Teremtővel szemben is így van. Ezt nevezem én SZERETETNEK, mert azok
a többi alacsony érzelmek csak birtokolják ezt a szép nevet.
Azt is kérdezhetnétek, vajon mit szeretnek azok a jó emberek, ha nem
azt szeretik, amit látnak? Azt mondom erre, hogy igenis azt szeretik,
amit látnak és ahhoz vonzódnak, amit hallanak: csakhogy amit ők látnak,
az nem mulandó dolog. Az ő tekintetük ugyanis nem áll meg a felszínen,
hanem keresztül hatol a testen, a lelket nézi és, azt vizsgálja, vajon
van-e rajta szeretni való? S még, ha első tekintetre nem is találnának
rajta semmit, valami kis jóindulatot vagy hajlamot mégis csak
fölfedeznek benne, s ennek nyomán kutatva aranyat lelnek ama lélek
bányájában. És ha az után szeretik az illetőt, akkor semmi fáradságot
sem sajnálnak, s kész örömest tesznek meg érte mindent. Azt akarják
ugyanis, hogy szeretetük állandó legyen; már pedig ha az illető nem
tesz szert lelki kincsekre, és nem szereti nagyon Istent, akkor ez az
állandóság ki van zárva. Az ilyen tökéletes szeretetű ember látja, hogy
a másik ember szeretete még nem állandó. Hiába tesz vele jót, hiába
szereti teljes szívéből; hiába hozna meg érte minden áldozatot; hiába
volna meg benne minden képzelhető természetes kedvesség; a másik ember
nem lesz képes megőrizni sokáig vonzalmát, s a barátság nem maradhat
állandó. Az ilyen ember tapasztalatból tudja mit érnek mindezek a
dolgok; őt ilyesmivel nem lehet megvesztegetni. Látja, hogy nem illenek
egymáshoz, s hogy kölcsönös szeretetüknek nincs meg a biztos alapja. ...
