|
|
|
SZENT
KERESZTI ÜZENETEK
2012. SZEPTEMBER
|
|
Padlóról felállva Nem
tudom, hogy Risztov Éva vallásos–e. Nem tudom, hogy ismeri-e Jézus
mondását, hogy mindenki vegye fel a saját keresztjét, de nem is
lényeges. Azt viszont tudom, hogy ő Isten kedves embere. Egy pillanat
alatt példaképpé vált. Példakép lett a fiatalok számára. Megmutatta
nekik, lehet másképp is csinálni. Nem kell a célokat a sikertelenség,
vagy kezdeti kudarcok után feladni. Mutatott egy másik lehetőséget az
üres, céltalan, ingerszegény élettel szemben. Bebizonyította, hogy
mindenki megvalósíthatja álmait, ha tehetségén kívül kellő
szorgalommal, alázattal és kitartással áll hozzá. Megmutatta a győztes
szerénységét is. Aki a mélyből felkapaszkodott a sikerig, az tudja,
hogy szerénynek és alázatosnak kell lennie, még az ellenségei,
rosszakaróival szemben is, mert a siker és a kudarc között nagyon
vékony mezsgye húzódik. Risztov Éva azon kevés sportolók egyike, akit a
visszatérés után nem a dac vagy a düh, de még csak nem is a
„csakazértis” hangulat vezérelt, hanem sokkal inkább a szeretet. „Azoknak
is köszönöm, akik előzőleg keresztbe tettek nekem, és nem segítettek
engem, mert csak erősebb lettem tőle. Talán most majd a tükörbe néznek,
esetleg önmagukba.”
De példaképünk lett nekünk, vallásos embereknek is. Fiatal kora
ellenére megmutatta, miként kell hordani a keresztünket. Sokszor kerül
válságba az életünk, mélypontra juthatunk erkölcsileg, anyagilag,
probléma adódhat a családi életben, csalódhatunk barátainkba, de tovább
kell lépni, meg kell oldani a problémát. Lehet sírni, lehet
elkeseredni, de feladni sohasem szabad. Tovább kell haladni az úton,
vinni kell tovább a keresztet, ahogy Jézus tette a Via Dolorosán.
Sikerével rámutatott, hogy ha csak akkora hitünk lenne, mint a
mustármag, amivel hegyeket lehet megmozgatni, akkor rájönnénk arra,
hogy nem kapunk nehezebb keresztet, mint amit elbírunk, s megértenénk,
hogy mit gondolt Jézus, amikor azt mondta „az én igám édes, az én terhem könnyű"
Adler Zsiga bácsi pedig az „égi kávéházban” mosolyogva mondhatja: látjátok Őrá gondoltam, rá aki a padlóról felállva nyert.
B. Miklós
|
|
|
