40 éves a Nagymarosi Ifjúsági Találkozó
NAGYMAROS = FELTÖLTŐDÉS tavasszal és ősszel
A
Nagymarosi Ifjúsági Találkozók szombatja évente 2 alkalommal piros
betűs ünnep a naptáramban. Közel 15 éve minden alkalommal részt veszek
ezen az eseményen, ahová barátaimmal és Lajos atyával együtt utazom.
A közel 3000 fiatal jelenléte, közössége, összetartása nagy erőt jelent
az Isten felé vezető úton. Ezt még kiegészítik az érdekes és változatos
témájú előadások, valamint betetőzi a napot záró szentmise kb. 50 pap
részvételével és közös énekléssel.
Az ebédidőt mindig a Duna-parton töltjük, ahol újra és újra
megcsodáljuk a gyönyörű környezetet (a visegrádi vár képét, a Dunát a
vadkacsákkal és az éppen kikötő komppal), és a Maros étteremben
elfogyasztjuk könnyű ebédünket. Eközben mindig jut idő személyes
beszélgetésekre és közös fényképekre is.
Hazafelé már testileg kicsit fáradtan, de lélekben megújulva és
feltöltődve indulunk, szívünkben nyugalommal és azzal a gondolattal,
hogy ma is megérezhettük a Jóisten jelenlétét és szeretetét.
Most, a találkozó 40. évfordulóján az Úr a jezsuiták ’A Szív’ című havi
lapjának hasábjain üzent nekem, hogy jelenlegi nehéz helyzetemben
iránymutatást és segítséget adjon. Az újságot közvetlenül a
hazaindulásunk előtt az egyik rendező nyomta a kezembe. Örömmel
elfogadtam, és a táskámba tettem. A vonatra várva újra kezembe vettem a
kiadványt, és a címlapot átolvasva ezt mondtam a Barátnőmnek: „Nézd, ez
az írás éppen nekem szól! Majd ha hazaérünk, elolvasom.”
Ezúton is köszönöm Évának, hogy ezt a napot együtt töltöttük el Nagymaroson.
Szeretettel buzdítok mindenkit arra, hogy ősszel vagy a jövő évben
látogasson el a Találkozóra, mert biztosan különleges élményben lesz
része az Úristen jóvoltából.
K. Kinga
|