|
|
|
SZENT
KERESZTI ÜZENETEK
2012. PÜNKÖSD
|
|
40 éves a Nagymarosi Ifjúsági Találkozó
Nagymaros 40 éve
Nagymaros
a köztudatban egy szép város a Duna partján. Nekünk azonban, a
Nagymarosi Ifjúsági Találkozó résztvevőinek sokkal többet jelent: lelki
és szellemi feltöltődést, barátságok születésének helyszínét. Immár
negyven éve, hogy májusban és októberben részesei lehetünk ennek az
élménynek. Mi a titka, hogy oly régóta több ezer fiatalt és idősebbet
egyaránt vonz a találkozó? Remélem, írásomból kiderül!
Néhány barátommal több, mint tíz éve abban a kitüntetésben van részünk,
hogy Lajos atyával az autójában utazhatunk Nagymarosra. A drága atya
már az autóban is sziporkázik, így számunkra maga az út is élmény. Az
egész napos program reggeli imádsággal kezdődik, majd a főelőadó
előadásával folytatódik a plébánia hatalmas, domboldalszerű udvarán.
Ezután a fakultációk, kiscsoportos beszélgetések következnek különböző
helyszíneken. Az egyik leglátogatottabb fakultációnak a templom ad
otthont, ahol Lajos atya a „keresőknek” tart beszédet. Délután
szentségimádás, majd a nap fénypontja a szentmise, amelyet Sillye Jenő
és barátai tesznek még ünnepélyesebbé. Azért, hogy megtisztult lélekkel
vehessünk részt a misén, sok atya egész nap gyóntat a templomkertben.
Majd koncelebrálnak a miséző atyával.
Nagymaroson külön szerveznek a gyerekeknek Gyerekmarost különböző
vallással kapcsolatos programokkal, kézműves foglalkozásokkal. Délután
a templomban szentmisén vesznek részt. Számomra a nap egyik
legkedvesebb része, amikor a szentáldozás után a gyerekek kijönnek a
templomból a kertbe a felnőttek szentmiséjére. Megható látni a
több száz imára kulcsolt kezű kisgyermeket, miközben Sillye Jenő Gyere
kicsi barátom című éneke hívja őket.
Mi a varázsa tehát Nagymarosnak? Legfőképpen a közösségi szellem.
Együtt lenni akár több ezer hasonlóan gondolkodó fiatallal, együtt
megvallani hitünket és várni Jézust, aki mindenkihez eljön a
szentáldozásban Isten kék ege alatt. Jó látni azt a sok nagyszerű
atyát, akik a papi hivatásukon kívül évek, évtizedek óta sokat tesznek
az ifjúságért. Kiemelném Lajos atyát, aki nem csak alapítója, hanem
mind a mai napig lelkes szervezője, segítője a találkozónak, ő a
„Nagymarosi levél” írója. A jó Isten áldja meg őt!
Ezúton szeretném sokunk nevében hálás szívvel megköszönni a szervezők
áldozatos munkáját, amellyel évente kétszer varázslatossá teszik ezeket
a napokat. Remélem, hogy a jövő generációi is megérezhetik,
megtapasztalhatják Nagymaros varázsát!
Ádámné Kovács Renáta
|
|
|
