|
|
SZENT
KERESZTI ÜZENETEK
2008. NOVEMBER
|
|
LELKIPÁSZTORI ÜZENETEK
2008 a biblia éve volt
,,Tanulmányozzátok az írásokat''
Freudnak újságolta valaki a kezdődő huszadik
század nagy technikai csodáját, a
drótnélküli távíró
fölfedezését. ,,Valóban csoda - mondta
állítólag a nagy lélekbúvár -
a drótnélküli távíró, de csoda
a telefon is, és az a legnagyobb csoda, hogy két ember
dróttal vagy drót nélkül
egyáltalán szót tud érteni.''
Az ember azért ember, mert beszél, és mert
megérti a másik ember szavát. Ezért tud
emlékezni, tornyot építeni a múlt --
saját múltjának meg embertársai
múltjának -- tapasztalataiból, hogy
eligazodjék a jelen benyomásai közt.
Szabadságunkat köszönhetjük a szónak, azt
a szabadságot, amelyről Krisztus beszélt: ,,Az
igazság szabaddá tesz titeket''.
S ha a szó megrendítő jelképe annak, hogy
én-te kapcsolatra születtünk, hogy
közösségben élünk s eszmélünk
önmagunkra; akkor az írott szó, a könyv emberi
létünk horizontjának tágasságát
jelzi. Aki könyvet ír, az érzi, hogy nemcsak a
mellette élőhöz van mondanivalója. A ,,non omnis
moriar: nem halok meg egészen'' horatiusi büszkesége
nemcsak a művész, hanem a minden emberrel testvér ember
kiváltságát és felelősségét
hordozza. Ám nemcsak a könyvíró tudatos
és tevékeny tagja az emberiség nagy
közösségének; az a könyvolvasó
ember is. Azzal, hogy érdeklődik a messze másik
iránt, aki talán századokkal vagy
évezredekkel korábban a mű palackpostájára
bízta életének tanulságait. Azzal, hogy
saját életével szembesíti s így
megeleveníti a művet, a hajdani társ
életének szóba-betűbe párolt
kivonatát. Ha a szó önmagában is tornyot emel
a pillanat forgataga fölé, akkor a könyv egyenest
bábeli torony, amely a sok nyelvre szakadt emberiség
egységét hirdeti történelmünk minden
meghasonlása és kavarodása közt.
|
|
|
