Egy évesek lettünk
(A Barangoló Klub évfordulójára)

   Kedves élmény volt, amikor május végén – június elején elindultunk, kosarakkal, dobozokkal felszerelkezve Solymárra eper szüretre. Két óra alatt  több kiló epret szedtünk meg, azzal a szándékkal, hogy télire befőzzünk belőle, de amikor megjelentek az unokák és szüleik, a kívánatos nagy szemű eprek hamar elfogytak. Ezért három egymást követő pénteken újból elmentünk szüretelni.
   Találkozásaink rosszidőben sem maradtak el, az eredeti programot áttettük későbbre, és helyette múzeumba mentünk. Az volt a cél, hogy a megbeszélt napokat együtt töltsük. Csapatunk részére a mozgalmasabb élet akkor indult be, amikor kihasználtuk a city-szerda kedvezményeit, és minden hónap első szerdáján távolabbi utakra ruccantunk ki. Így jutottunk el Pécsre, Tokajba, Egerbe, Szegedre, Sopronba. Ezek az utak egyre népszerűbbek lettek, létszámunk is tovább növekedett. Úgy terveztük, hogy  novemberi és a decemberi city-szerdán még elutazunk, a januári és februári téli, hideg hónapokban az  utazás helyett múzeumokat látogatunk.
   Elmondhatjuk, hogy az időnk mindig szép volt, kitűnően éreztük magunkat, több órás gyaloglás ellenére sem fáradtunk el.
Az 1 éves évfordulót Sopronban ünnepeltük meg. Ebéd után egy pohár borral koccintottunk a Csapat egészségére, további erő és együtt barangolást kívántunk, melyhez mennyei Atyánk segítségét kértük. Meggyőződésünk, hogy közösségünk isteni sugallatra jó kezdeményezés volt, az  „Égieknek is tetszik, mosolyogva nézik„ jókedvű csapatunk barangolását.

2009. október.                                                                                                            /B.É./