|
|
A betegek orvosa: Szent Balázs
|
Február első napjának estéjén
történt. Misi lefekvés előtt így szólt
édesanyjához:
- Anyuka kérem, szíveskedjék holnap reggel fél hétkor fölkelteni!
- De hát miért akarsz ilyen korán fölkelni? -
kérdezte anyuka csodálkozva, mivel ismerte
fiacskája lusta természetét.
- Hát anyuka, nem tudja kit ünneplünk holnap?
- Nem, nem tudom.
- Szent Balázs püspököt és
vértanút. A diákmisén róla
prédikált a hitoktató atya és arra
bíztatott, hogy menjünk el az ilyenkor szokásos
Balázs-áldásra. Gyakran fáj a torkom
és ez az áldás főleg a torokbetegségek
ellen segíti a hívőket. Ezért is elmegyek.
- Ennek szívből örülök - válaszolta az anyuka.
- Nem tudom anyukám ismeri-e Szent Balázs történetét?
- Valamikor én is tanultam, de bizony már elfelejtettem.
- Akkor majd én mondom el "esti mese" helyett.
Krisztus születése után a harmadik században
született Örményországban. Az orvosi
pályára lépett és az emberek nagyon
szerették. A szegényeket ingyen
gyógyította. Buzgó keresztény volt
és amikor a beteg testi baján nem tudott segíteni,
lelke üdvösségén munkálkodott.
Elhívta a lelkiatyát, hogy a beteg elvégezhesse
gyónását és áldozását.
Mikor a város püspöke meghalt, mindenki őt
kívánta püspöknek. Balázs doktor
így védekezett:
- Én nem tartozom Krisztus papjai közé és nem
vagyok méltó ilyen kitüntetésre!
A papság és a hívek kitartottak
kívánságuk mellett és végül
Balázs doktor igent mondott. Ettől kezdve, mint a lelkek orvosa
végezte buzgó tevékenységét.
|
|
|
