|
|
|
|
"In hic
signo vinces."
|
A
keresztre feszítés egészen a IV. század elejéig volt általános az egész
Római Birodalomban. Nagy Konstantin császár a keresztrefeszítést az
urukat eláruló rabszolgák büntetésére korlátozta, majd Jézus
kereszthalála iránti tiszteletből megszüntette.
Konstantin a 320-as évek elején kezdte kerestetni Jézus keresztjét. A
hagyomány szerint végül Szent Heléna (Szent Ilona, Konstantin édesanyja) császárnő 328-330 körül találta
meg a Golgotán egy mély gödörben a három keresztet. Igen ám, de
kérdéses volt, hogy a három kereszt közül melyik Jézus keresztje (a
másik kettő a két latoré). A legenda úgy mondja, hogy hozattak
egy születése óta béna gyermeket és mindhárom keresztre ráfektették. A
harmadik kereszthez ahogy hozzáért, nyomban meggyógyult a gyermek és
saját lábain ugrándozva szaladt el. Így ismerték fel a Szent Keresztet.
Konstantin császár templomot emeltetett a kereszt megtalálásának helyén
Jeruzsálemben, a Golgotán, amit Szent Kereszt templomnak is neveztek. A
bazilika felszentelésére 335. szeptember 14-én került sor. A Szent
Keresztet felmutatták tiszteletadásra a népnek, ekkor került sor
először a Szent Kereszt első nyilvános ünneplésére és felmagasztalására.
Konstantin császár fényes pompával tervezte bevitetni a keresztet a
templomba, de a császárné sugallmazásásra Jézushoz hasonlóan vállára
vette és úgy vitte a templomba Jézus keresztjét.
Nagy Konstantin 325-ben összehívta a katolikus egyház első egyetemes
szinódusát, a niceai zsinatot. Itt meghatározták a legfontosabb ünnepek
(Karácsony, Húsvét) pontos napját az egyházi évben, elítélték az egyre
jobban terjedő arianzmus eretnek tanokat. A niceai zsinat fontos
lépés volt ahhoz, hogy 380. február 28-án I. Nagy Theodosius császár a
Római Birodalom hivatalos vallásává tegye a kereszténységet ("Szent
Péter hitét"). (Csak érdekességként: az első keresztény állam
Örményország volt, ahol 298-ban lett államvallás katolikus hitünk.)
A Milvius-hídi csata után I.
Constantinus császár megtérése döntő fordulatot jelentett a katolikus
egyház és a keresztények számára, hiszen a kereszténység üldözött vallásból rövid
idő alatt az akkor ismert világ legnagyobb birodalmának államvallásává
vált.
Lacz Szabolcs
|
|
|
