Bemutatkozás Ügyintézés Miserend Hirdetések
FRISS HÍREK, LELKI ÉLET, PROGRAMOK
KÖZÖSSÉGEK
GONDOLATOK, IMÁK, ELMÉLKEDÉSEK
SZENT KERESZTI ÜZENETEK
 ADOMÁNYOK - ADÓ 1%
 URNATEMETŐ
Budapest Külső-Ferencvárosi Szent Kereszt Plébánia
Pesti-Déli Espereskerület
1091 Budapest, Üllői út 145.
Telefon: (06 1) 378-03-56
Fax: (06 1) 378-03-56
E-mail: info@szentkeresztplebania.hu

  "In hic signo vinces."


I. (Nagy) Constantinus császár Naissusban (ez a város ma Nis néven található Szerbiában) született 272-ben, a szakadás előtti Római Birodalom vérzivataros időszakában, amikor az uralkodók pár évente váltották egymást - persze egyikük sem természetes halállal távozott. A görög katolikus és görög keleti egyházakban Szent Konstantinként tisztelik.
Konstantin édesapja alig egy esztendeig (305-306) volt augustus (a birodalom nyugati felét irányító császári rang), amikor egy betegségben meghalt Eboracum városában (ma York néven lakják Nagy-Brittaniában). Az ifjú Konstantin azonnal (306. július 25.) kikiáltatta magát édesapja utódjának, tehát gyakorlatilag nyugati császárnak, és ezzel a birodalom nyugati részét, Britanniát, Galliát, a germán provinciákat és Hispaniát tartotta uralma alatt. Így ő rendelkezett a birodalom egyik legnagyobb hadserege felett, ami a stratégiailag fontos rajnai határszakasz mentén állomásozott. Persze több önjelölt aspiráns is volt a címre, így Konstantin egy egészen 324-ig tartó - hatalma megszilárdításával járó - polgárháborút robbantott ki lépésével.
Ennek a polgárháborúnak volt az egyik ütközete a Milvius-hídi csata 312-ben. Ekkora már csak egy komoly ellenfele akadt, Maxentius - aki bizonyos források szerint sógora volt. Maxentius komoly túlerőben volt. Konstantinus a csata előtti éjjel látomást látott: egy kereszt jelent meg előtte az égen a következő szavakkal: "In hoc signo vinces", azaz "E jelben győzni fogsz" (vagy görögül: "tuto nika"). Kiadta a parancsot: katonái pajzsára keresztet festettek és seregei másnap (312. október 28.) megsemmisítő győzelmet arattak a nyomasztó túlerőben lévő ellenfelen. Ezután Konstantin zászlóira vette a keresztet.
Az ütközet előtt a kereszténység üldözött vallás volt a Római Birodalom egészében. Konstantin és keleti társcsászára, Licinius 313. nyarán Milánóban kiadták az ún. milánói ediktumot, amely a világ első türelmi rendelete. Ebben biztosították a birodalom minden polgára számára a szabad vallásgyakorlást, így a keresztényeknek is.

 

BEMUTATKOZÁS | ÜGYINTÉZÉS | HITOKTATÁSHIRDETÉSEK
Imádunk téged Krisztus és áldunk téged, mert Szent Kereszted által megváltottad a világot! SZENT KERESZT PLÉBÁNIA