|
Újra felfedezni a keresztség értékét
Az imádság lehetővé teszi „az időről alkotott új fogalom” elsajátítását is.
Az idő ugyanis, az örökkévalóság és a természetfölötti távlata nélkül
„egyszerűen csak felosztja lépteinket egy jövő nélküli távlat felé”,
miközben az imádságban találunk „Istennek szánt időt”, „hogy belépjünk
abba a Vele való bensőséges egységbe, amelyet senki sem tud tőlünk
elvenni, és amely megnyit minket a csalhatatlan remény, az örök élet
irányába”.
Összefoglalva - állapítja meg XVI. Benedek - a nagyböjt útja a
„Krisztus halálához való hasonulásban” áll, „életünk alapvető
megtérését” célozva: „hagyva, hogy a Szentlélek működése átformáljon
minket, ahogy Szent Pált a damaszkuszi úton; létünket határozottan
Isten akarata szerint betájolva; önzésünktől megszabadulva, a mások
feletti uralkodás ösztönén felülkerekedve és megnyílva Krisztus
szeretete felé”.
„A nagyböjti időszak – fejezi be – kedvező pillanat gyengeségünk
felismerésére, életünk őszinte átvizsgálása révén a bűnbocsánat
szentségének megújító kegyelme elfogadására és a határozott Krisztus
felé tartó haladásra”.
(Forrás: ZENIT, Roberta Sciamplicotti cikke a pápa nagyböjti üzenetéhez.
Fordíttotta: Kosinsky Béla)
|
