Mi
lesz Rómában e három nap alatt? Azt elképzelni is nagyon nehéz. Talán
csak annak lehet róla valami halvány fogalma, aki részt vett már a
Szent Péter téren egy audencián. Családommal, 3 évvel ezelőtt olyan
szerencsés voltam, hogy részese lehettem egy ilyen szertartásnak.
Szokásos májusi audencia volt, de a teret megtöltő mintegy 30.000 ember
hatalmas nagy ünnepet, karnevált rendezett. Már a kezdés előtt két
órával elfoglaltuk a helyünket, és ez az idő úgy repült el, mint egy
pillanat. A világ minden pontjáról odasereglett zarándokok énekkel,
tánccal, zenével köszöntötték a pápát. Volt ott mexikói népviseletbe
öltözött tánc- és fúvószenekar, francia tűzoltózenekar, szólóénekesek,
akik műsorukkal kedveskedtek a pápának. A teret szektorokra osztották
fel, köztük út volt, hogy a „papamobilon” érkező Szentatya áldása
mindenkihez elérjen, és hogy XVI. Benedek mindenkit köszönthessen. A
szertartást az olaszon kívül még öt nyelven mondták el (angol, francia,
spanyol, német, lengyel), aminek a végén mindenki saját nyelvén mondta
el a Miatyánkot. Hatalmas élmény volt
Ha egy „mezei” audencián
ilyen a hangulat, elképzelni sem tudom, hogy mi lesz ott májusban,
amikor több százezer ember, akár millió is, örülni és ünnepelni érkezik
Rómába.
Mi, itthon maradt hívek pedig kövessük az eseményeket a
tévén vagy az interneten, örüljünk és ünnepeljünk, mert ha csak három
napra is, de II. János Pál pápa „eggyé forraszt minden népet, s
nemzetet”.
B. Miklós
Még
sokan emlékszünk II. János Pál pápa utolsó virágvasárnapjára. Már
nagyon gyenge volt, beszélni alig tudott, de még aznap akart szólni a
Szent Péter téren várakozó híveknek. Az iroda ablaka elé tolták,
mikrofont tettek elé, de hiába. Nem jött ki már hang a torkán. Lehetett
látni a küzdő embert, aki még nagyon akar valamit közölni velünk, de
már nem ment. Sírva feladta a kilátástalan küzdelmet. Vele sírtak a
téren összegyűltek és mindazok, akik ezt látták. Most a boldoggá
avatására váró pápa tiszteletére egy gondolatát, imáját közöljük, amit
2003-ban a családi keresztút végén mondott.
„Ne
féljetek a szenvedéstől és a haláltól! Mivel Krisztus keresztje a
szeretet és a megváltás jele, nem kell meglepődjetek azon, hogy a
szeretet áldozatot követel. Ne féljetek tehát akkor, amikor a szeretet
túl sokat követel! Ne féljetek akkor, amikor a szeretet áldozatot
követel! Ne féljetek Krisztus keresztjétől! A kereszt az élet fája.
Minden öröm és minden béke forrása. Ez volt az egyetlen mód Jézus
számára, hogy eljusson a feltámadásra és a győzelemre. Az egyetlen mód
számunkra is, hogy részt vegyünk az Ő életében, most és mindörökké.”Ezen
gondolatok jegyében kívánunk a plébános úr, a lelkiatyák és a
képviselő-testület tagjainak nevében mindenkinek boldog, békés húsvéti
ünnepeket!Szerkesztőség