|
|
|
|
SZENT
KERESZTI ÜZENETEK
2010. MÁRCIUS
|
|
LELKIPÁSZTORI ÜZENETEK
KRISZTUS HÚSVÉTI MISZTÉRIUMÁT ELŐKÉSZÍTŐ SZENT NEGYVEN NAP
A bűnbánat
gyakorlatai:
110. A nagyböjti bűnbánat ne csak belső
és egyéni, hanem külső és közösségi is legyen. Hagyományos gyakorlatait
úgy kell átalakítani, hogy megfeleljenek korunk követelményeinek, a
különböző vidékek lehetőségeinek és a hívők életkörülményeinek. Ezeket
a gyakorlatokat ajánlják a hívők figyelmébe a 22. pontban megnevezett
hatóságok.
Nagypénteken, az Úr szenvedésének és halálának napján azonban
maradjon meg változatlanul mindenütt a szent húsvéti böjt, sőt ahol ez
alkalmasnak látszik, ki kell terjeszteni nagyszombatra is, hogy így
emelkedett és fogékony lélekkel érkezzenek el a hívők a föltámadás
vasárnapjának örömeihez.” (A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai, SZIT
20072)
A zsinat tehát kiemeli keresztségünk titkának elmélyítését és a
bűnbánatot, különösen annak közösségi formáit. Ennek része az Isten
szavára való fokozott odafigyelés és az imádság. Az Anyaszentegyház
gondoskodása révén a szentmisében minden nap válogatott olvasmányokat
kapunk a belső megújuláshoz. A nagyböjti idő azonban nem önmagáért van,
hanem elválaszthatatlanul összefügg a húsvéti misztériummal, Krisztus
halál feletti győzelmével. A hagyományos fegyverek: ima, böjt,
alamizsna; az irgalmasság testi és lelki cselekedetei eszközök és nem
végső cél a szent negyven nap folyamán. Használjuk hát ezeket az
eszközöket (a zsinat kifejezetten ajánlja a nagyszombati böjtöt), és
így lépjünk be mi is abba az isteni valóságba, amit a zsidók a
rabszolgaságból való kiszabadításként éltek meg.
Az első vasárnapi evangéliumból (Lk 4,1-13) vett „puszta” képe jól
jellemzi ezt a készületi időszakot. A magány, a kiszolgáltatottság és
az önmagunkkal való szembesülés helye. Ugyanakkor a pusztában,
különösen délen, éjszaka csodálatos közelségbe kerülnek a csillagok.
Szinte kézzel foghatóvá válik a menny világa. Az ember késztetést kap a
végső dolgokról való elgondolkodásra.
Béla atya
|
|
|
