|
|
SZENT
KERESZTI ÜZENETEK
2009.
SZEPTEMBER
|
|
XX. század pápái
XII. Piusz (1939-1958)
Adam
Sapieha bíboros, krakkói érsek ezt írta levelében: „Tolmácsolja
köszönetemet a pápának. Senki sem lehet hálásabb érdeklődéséért, mint
mi, lengyelek. De ha valaha is nyilvánosságra hoznám ezeket a
papírokat, vagy ha megtalálnák nálam, az összes lengyel feje sem lenne
elég ahhoz a megtorláshoz, amit a nácik művelnének. Nemcsak zsidókról
lenne szó, mindannyiunkat lemészárolnának. Mi haszna lenne elmondani
azt, amit mindenki tud? Természetes, hogy a pápa velünk van. De semmi
szükség arra, hogy közhírré tegyük a pápa elítélő nyilatkozatát, ha ez
súlyosbítaná bajainkat.” Hasonló tartalmú üzenetet kapott a
német püspöki kartól.
A tekintélyes olasz jezsuita folyóirat, a Civiltá Cattolica 2000 elején
felsorolta az összes olyan indokot, amely a pápának a hallgatása
mellett szól: „XII. Piusznak a
lelkes nyilatkozatok formájában történő tiltakozás elvetésével, de
ugyanakkor konkrét segélyakciók szervezésével több zsidót sikerült
megmentenie, mint amennyit Hitler-ellenes szózataival megmenthetett
volna” véli Pierre Blet jezsuita történész.
Az igaz, hogy XII. Piusz hallgatott, de a zsidók megmentéséért nem tett
senki annyit, mint Ő. A római kolostorokban és a Vatikánban több mint
ötezer üldözöttnek biztosított menedéket. Segítségére voltak
nagyszabású segélyakciójában a nunciatúrák, nevezetesen a varsói, a
budapesti és az isztambuli. A nunciusok és segítőik mentettek meg
zsidók ezreit. XII. Piusz segítőkészségéről számolt be az akkori római
főrabbi, Israelo Zolli is, aki XII.Piusz hatására tért át a katolikus
hitre: „A Szentatya egy személyes,
kézzel írott feljegyzést küldött az összes püspöknek, amelyben
utasította őket, oldják fel a klauzúrát a kolostorokban és szerzetesi
közösségekben, hogy azok ily módon menhelyül szolgálhassanak a
zsidóknak. A történelemben nem volt még egy olyan hős, aki ekkora
hadseregnek parancsolt volna; nagy- és kisvárosokban munkálkodó papok
egész hada volt azzal elfoglalva, hogy kenyeret juttasson az
üldözötteknek, és útlevelet szerezzen a menekülteknek. Apácák tábori
konyhákban serénykedtek, hogy a rászoruló nőknek vendégszeretetükkel
segítsenek. Rendfőnökök indultak el az éjszakába, hogy feltartóztassák
az áldozatokra vadászó német katonákat. Mindannyian a keresztényi
szeretet belső késztetésétől hajtva követték XII. Piusz utasításait,
fittyet hányva a halálveszélyre.”
|
|
|
