|
|
|
SZENT
KERESZTI ÜZENETEK
2009. DECEMBER
|
|
LELKIPÁSZTORI ÜZENETEK
ADVENT 2009
Nem
véletlen, hogy az egyházi év az Adventtal kezdődik. Ez a várakozási
időszak kifejezi azt a kapcsolatot, mely az emberiséget Istennel
összeköti. Az ember tevékenyen várja Isten ígéretének beteljesülését.
„Az üdvösség történetét gyakran úgy mutatja be a Biblia, mint azoknak a
"látogatásoknak" sorozatát, amelyek során Jahve meglátogatta népét vagy
néhány kiváltságos személyt. Isten, aki a szövetséget kezdeményezte, és
aki titokzatosan mindig jelen marad szándékainak megvalósulásában,
gyakran különleges módon is közbelép népe életében, hogy azt megáldja
vagy büntesse, de mindig azzal a céllal, hogy megmentse; a gazdának ez
a tekintete, személyes és látható közbelépései megannyi jele
jelenlétének, tevékenységének, üdvözítő szándéka folytonosságának,
valamint övéi hűsége vagy hűtlensége által kiváltott követelményeinek.
Ezek a látogatások adják hírül az Úr igazi napját, magának Istennek
eljövetelét Jézusban, dicsőséges visszatérését az utolsó ítéletre és a
végleges üdvösségre.” (Biblikus Teológiai Szótár 843-844)
Ebből is nyilvánvaló, hogy az Advent olyan várakozást jelent, amelyen
belül két szakaszt különböztetünk meg. A december 17-től 24-ig tartó
napok az Úr születésének ünnepére irányítják figyelmünket, a korábbiak
viszont inkább az Úr végső eljövetelét állítják a középpontba. Az első
szakasz szentírási olvasmányaiban a vezető szerepet Izaiás próféta és
Keresztelő János alakja foglalja el, a karácsonyt közvetlenül megelőző
hét pedig a Krisztus születését megelőző eseményeket gondolja át. Az
első időszakot jellemezhetik az ún. roráte-misék, melyek eredetileg a
Szűzanya tiszteletére mondott votiv-misék. A latin „rorate” kifejezés,
az introitus kezdő szavából, egyébként Izaiás 45,8-ra utal. (vö.
Lelkipásztori Liturgikus Lexikon 5, 417)
|
|
|
