|
A
TEMPLOM BEMUTATÁSA
|
TEMPLOMBELSŐ
Az épület belső képe merőben eltér a
külső megjelenéstől. A boltozatok vasbetonból
készültek. A fő- és mellékhajók donga-
és keresztboltozattal fedettek. A párhuzamos
hajótereket nagyméretű, vaskos pillérek
közötti félkörös boltívek
választják el.
A főhajó szélességében a tornyok
között vaskos pilléreken nyugvó orgonakarzat
áll. A karzat alatti térből üvegezett
faajtókkal elválasztott előteret alakítottak ki. A
baloldali toronyaljban kovácsoltvas ráccsal
záródó kápolna van. A jobboldalán
ajtóval elválasztott lépcsőfeljáró
vezet a karzatra, innen közelíthetők meg a toronyszintek. A
templombelső díszítése, berendezése a
kezdetektől folyamatosan történt.
A mellékhajók ablakainak ólomkeretes
üvegmozaikjai a keresztút stációit
jelenítik meg. Ezeket Zsellér Imre
készítette a hívek adományaiból,
ahogy ezt az ablakképek feliratai is mutatják.
1933-35 között Muzsinszki Nagy Endre festőművész
készítette el a szentély és a templom
nagyméretű falképeit. A főoltár felett: Krisztus a
kereszttel, a leckeoldali szentélyfalon: Krisztus Pilátus
előtt, az evangéliumi oldalon: Az Úr az Olajfák
hegyén, a kereszthajó leckeoldalán: Utolsó
Vacsora és Sírbatétel, az evangéliumi
oldalon pedig: Bevonulás Jeruzsálembe és
Megostoroztatás, amelyek azonban Budapest 1945-ös ostroma,
majd az 56-os forradalom eseményei során szinte teljesen
megsemmisültek a szentély üvegablakaival együtt.
A megsérült faliképek helyett új
témájú falképek készültek
1959-ben és
1975-ben. A templombelső falfestése a 2005-ben végzett
rekonstrukció
során nyerte el mai állapotát.
Az ornamentális festést a szentélyben Pap
László, a hajóban Sarsánszki
István, a figurális képeket Dienes Jenő
készítette. A boltozatok és
falképek, valamint a hevederívek
díszítésének hátterét
dúsan aranyozott
felület képezi.
|
|
|