|
|
Dr.
György Attila: Szentjeink, halottaink
|
Ne nézzetek rám borzalommal
ha meghalok:
az a halott
nem én vagyok.
Csak hamu az, elomló televény.
A láng eltűnt. A láng - az voltam én.
Sorsom gyászán se könnyezzetek,
S ne mondja a pap: "Íme porba hullt."
Sirassátok az árva gyermeket
S ne a rabot, aki megszabadult.
Amikor a szónok a sírnál beszél,
és végül kiált: Hát Isten veled!
Ne le a sírba integessen nekem,
fölfelé nyújtson búcsúzó kezet.
(Gárdonyi Géza: Ha
meghalok)
|
|
|
