|
Dr. Szabó Zoltán: A Szent Kereszt Felmagasztalása
|
A XXI. század útjain végeláthatatlan
tömeg, vonul, hordozza szenvedéseink súlyos
keresztjét! Mi is a magunkét.
Föltör a kérdés. Ki tud értelmet ad adni
a szenvedésnek? Ki képes a kínokat
örömmé változtatni? Egyetlen valakiről tud a
történelem, aki a szégyen fáját a
győzelem fájává tudta változtatni. Mert ez
a valaki nemcsak ember, hanem Istenember.
Az Ő kínszenvedése hozta meg mindazt az
átváltozást, ami az emberiség,
mindnyájunk üdvét jelenti.
Templomunk búcsúján nyitott lélekkel
fordulunk az Atya Isten által felmagasztalt Fiú Szent
Keresztje felé.
Búcsúnk ünneplésének első mozzanata
lehet, hogy ráfeledkezünk templomunk sugárzó
keresztjeire.
Első: Jézus kezében ábrázolt Kereszt a
templomunk apszisának boltozatán ragyog. A győzelmes
Jézus, a győzelem jelével.
Második kereszt az ünnepélyesen kiemelt; ami a
Jézus Szíve oltár előtt áll, amelyet
elődeink jó 70 évvel ezelőtt hoztak magukkal a
szentföldi zarándokútjukról. A fába
helyezett kis ereklyetartóban a felbecsülhetetlen
eszmei értékű kis szilánk, amely Jézus
keresztfájából származik.
Végig simogathatjuk szemünkkel, szívünkkel a
két oldalhajó ólmozott, színes
üvegében ábrázolt Jézus
kínszenvedésének 14 állomását.
Föltekinthetünk a hatalmas Golgota képre, amely
templomunk nagy-nagy őre.
Nem felejtkezhetünk meg a szentély harmadik színes
ablakáról sem, amelyen a keresztről levett,
édesanyja karjában, ölében fekvő halott
Jézust látjuk. /Pieta/.
Ezek a templombelső sugárzó keresztjei.
Kívül, pedig a két toronysisakon
felkiáltójelként álló, a
bejárat fölötti kőbe vésett kereszt
látható.
Ezek a keresztek együttes sugárzással adják
nemcsak templomunk titulusát és hangulatát, hanem
– a lélek erejét –,
amit a nyitott lelkek befogadni képesek. Ezt a
sugárzást érezzük, amint belépünk
a templomba.
|
|
|