|
Henri Boulad
SJ: Gondolatok a holnap egyházáról
|
Vajon
milyen lesz a holnap egyháza? Íme két vélemény: először Karl Rahneré, a
híres német katolikus teológusé, majd egy másik, Jean Daniélou bíboros,
francia teológus elképzelése. Mindketten jezsuiták volt. Karl Rahner
úgy gondolta, hogy a holnap keresztény hite kevesek hite lesz. Egy
kicsi, de teljes meggyőződésű közösségé, akik lobogó hitben és mélyen
megélik vallásukat, így kovácsként működnek majd az emberiségben. Ezt
hirdeti az evangélium is. Mivel azonban az evangéliumi élet nehéz, csak
keveseket találunk, akik ilyen életet akarnak élni. Ők azonban majd
befolyásolják környezetüket, végül pedig az egész társadalmat. Jean
Daniélou viszont másként vélekedik. „Az egész nyájat tekintetbe kell
venni!” – hangoztatja. „A többség a fontos!” El kell fogadni, tehát egy
olyan kereszténységet, amely nemcsak egy elit kisebbség sajátja, hanem
bárkié, akár jár templomba, akár nem, akár házasságtörő, akár nem. Ez a
nyáj, és ez az egyház is. Jók és bűnösök egyaránt. Ehhez a tényhez kell
adaptálni a kereszténységet. Nos, ez két különböző nézet. Daniélou
elképzelése szerint ahhoz, hogy törékenységben és gyengeségében az
ember segítségére lehessünk, bizonyos szociális struktúrára van
szükség, mivel ma hősies erőfeszítést követel megállni a saját
lábunkon, ellenállni a modern kor kihívásainak. Mindenkitől pedig nem
lehet hősiességet kívánni. Keresztény struktúrára, keresztény
iskolákra, keresztény klubokra, keresztény filmekre, keresztény
oktatásra van szükség, hogy kapaszkodókat tudjunk adni. Ez régen így is
volt. Az egyház megújulási mozgalmai közül vannak olyanok, akik ezt a
nézetet vallják, mert – ahogy mondják – nem várható el, hogy az emberek
ellenálljanak az őket elárasztó kísértéseknek és kihívásoknak.
Karl Rahner azonban azt mondja: Nem! A jövő hívő embere belülről kell,
hogy biztos és erős legyen. Ezért nemcsak kívülről kell erősíteni őt.
Hiszen olyan korban, mint a miénk, a multimédia korában, amikor száz
meg száz televízió csatorna kívül-belül eláraszt bennünket, kívülről
úgysem lehet megvédeni az ember.
Nos, külső védelmet kell-e építenünk, vagy olyan struktúrákat kell
létrehoznunk, melyek belülről teszik az embert ellenállóvá és immúnissá
a támadással szemen? Tény, hogy a
hitet minden keresztén9ynek újra kell keresnie. Fokról-fokra fel kell
építenünk személyes hitünket! Fel kell tennünk a kérdést: miért hiszek
én magam? Mit hiszek én magam? Mi a hit számomra?
|
|
|