|
|
|
SZENT
KERESZTI ÜZENETEK
2014. FEBRUÁR
|
|
Beszámoló a tavalyi évről
Szeretnék
pár mondatban beszámolni a tavalyi évben lévő kiadásainkról és
bevételeinkről, illetve az idei évi terveinkről. Még az elején
szeretném megköszöni Önöknek azt a sok-sok anyagi áldozatot, amit
templomunk javára hoztak. Most azokra a kedves testvérekre gondolok,
akik adományaikkal támogatják templomunkat, a faperselybe dobják
adományaikat, vagy akik havi rendszerességgel a templomunk számlájára
utalnak kisebb-nagyobb összegeket.
A tavalyi évben a Nemzeti Erőforrás Minisztériumánál pályázatot adtunk
be a jelenlegi szekkó képek felújítására. A pályázaton a kért összeget
megkaptuk, így lett lehetőségünk a jelenlegi szekkó képek
„újragondolásához”. Gondolkodtunk abban is, hogy a jelenlegi képeket
restauráljuk, de ez több szakember szerint is drágább, költségesebb
megoldás lenne. Ezért döntöttünk úgy, hogy a jelenlegi képekhez nem
nyúlnánk, illetve a régi képek felületét egy speciális eljárással
stabilizálnánk, és egy állagvédő réteggel konzerválnánk. Így adódott az
a lehetőség (ha nem a régi képeket restauráljuk, hogy akár új képek is
lehetnek a templomunkban), hogy ábrázoljuk az utolsó vacsorát, a
Golgotát, illetve az oldalsó kijárat fölött lenne egy húsvéti
feltámadás és egy pünkösdi Szentlélek kiáradása.
Az új képeket Mester Béla festőművész fogja elkészíteni úgy, hogy egy
bizonyos molinóvászonra lennének ráfestve az elképzelt, megbeszélt
képek, és ezt a molinóvásznat egy keretre ráfeszítik, ami majd felkerül
a meglévő, konzervált képre. Ezzel a technikával készült képeket hívják
pannó-festészetnek. Ezek közül már elkészült az utolsó vacsorát
megjelenített pannó, ami sok érzelmet, kritikát váltott ki belőlünk,
egy-egy testvérünkből. Sokunknak nagyon tetszik a kép, hisz színeiben,
stílusában beleillik a templom környezetébe. Van, aki számára nem illik
bele, és nem tetszik neki a festmény. Sajnos egy-egy negatív kritika
erőteljesen rombol minket, ezeket alig ellensúlyozza a sok-sok
elismerő, dicsérő szó. Valóban igaz, és itt igencsak helytálló az a
közmondás, miszerint egy kidőlő fának nagyobb hangja van, mint a
növekvő erdőnek. Sajnos mi is meg vagyunk kötve anyagilag, mert csak a
pályázaton elnyert összegből gazdálkodhatunk, így nem tudjuk megfizetni
azokat a művészeket, akik egy képet annyiért festenének, mint amennyibe
nekünk az összes kerül. A művészet egy szubjektív dolog, nem lehet
eldönteni egy határozott igennel vagy nemmel, hogy az alkotás szép vagy
nem szép. Ez olyan, mintha meg akarnám mondani, ki a világ legszebb
színésznője, vagy melyik a világ legjobb könyve (filmje). Mi a művész
úrra bíztuk a kép ábrázolását, és nem szerettük volna befolyásolni a
gondolatainkkal, elképzeléseinkkel. Próbáltuk a művészi szabadságára
bízni a képet. Minden embernek más az érzésvilága, és sajnos nem tudunk
mindenki érzésvilágának a kedvére tenni. Így kérem, azokat, akik még
nem barátkoztak meg a képpel, hogy próbálják olyan szemmel nézni, hogy
az alatta lévő fekete, sötét, sajnos a felismerhetetlenségig
megrongálódott „Csodálatos kenyérszaporítás” kép helyett van. Mi
igyekszünk a templomunkat felújítani, csinosítani kívülről-belülről.
Igyekszünk kezelni azokat a kérdéseket, leveleket, melyeket kapunk,
hogy: „Minek ide ilyen orgona?”, vagy: „Ki engedte meg, hogy ezt a
követ tegyük a templomunkba?” és még sorolhatnám, de kérem, higgyék el,
hogy a legjobbat és a legszebbet szeretnénk kihozni meglévő
erőforrásainkból.
Kérem, nézzék el nekem, ha egy kicsit hevesen érveltem, de nem állt
szándékomban megbántani senkit. Az idei évben a másik két pannó mellett
a vetítő cseréjében is gondolkodunk, mert a nyári időszakban sajnos
nagyon nehezen láthatóak a feliratok, és ezt szeretnénk megvalósítani
az urnafülkék bővítése mellett.
Amennyiben észrevételük, kérdésük lenne, írjanak vagy személyesen
keressenek meg, és igyekszünk orvosolni minden problémát a
lehetőségeinkhez mérten.
Köszönettel és hálával: Veres Zoltán
|
|
|
