|
|
|
SZENT
KERESZTI ÜZENETEK
2013. NOVEMBER
|
|
Mottó: Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért,
Mert övék a mennek országa
Isten és testvéreinek szolgája
Sándor István boldoggá avatására
Sándor István Szolnokon született, 1914. október 26-án; édesapja MÁV
segédmunkás volt. 1931-ben a fémipari szakiskola elvégzése után
vasesztergályosként helyezkedett el. 1936-ban belépett a szalézi
rendbe, 1940-ben tette le első fogadalmát, majd 1946-ban örökfogadalmat
tett mint szerzetes testvér. 1940-49-ig nyomdászként dolgozott a
rákospalotai szalézi nyomdában. Közben 1941-45 között kisebb
megszakításokkal híradós katonaként szolgált a hadseregben.
1946-tól munkásfiatalokat vezetett a rákospalotai KIOE-ben (Katolikus Ifjúmunkás Szervezet).
Sándor István lakhelye, s működésének fő színhelye a Clarisseum (nevét
az alapító gróf Károlyi Sándorné Korniss Klára védőszentjenek nevéről
kapta.) Az Ybl Miklós által tervezett épület az Újpestet Rákospalotával
összekötő közúti felüljáró mellett áll. Ebben az épületben volt 1950
tavaszáig a szalézi rendház és a legszegényebb családok iskolás
gyermekeit befogadó fiúnevelő intézet, amelyhez annak idején egy nagy
park, egy cserkészotthonnak szolgáló ház, egy nyomda meg több más
épület tartozott. 1949-ben Sándor István sekrestyés lett. Szoros
kapcsolatot tartott fenn a kék ávósokhoz katonai szolgálatra behívott
munkásfiatalokkal. Csoportjával levél útján a katonaidő alatt is élénk
kapcsolatot tartott.
1950-ben a többi renddel együtt a szalézi rend működését is
betiltották. 1951 februárjának végén a hatóság tudomására jutott Sándor
István illegális tevékenységének egy része. Hogy letartóztatását
elkerülje, Kiss István álnéven a Persil gyár dolgozója lett, s
bejelentés nélkül lakott rendtársa, Dániel Tibor lakásában.
Kapcsolatait is részben rajta keresztül tartotta fenn. Ez időben
kirándulásokat, magánházakban összejöveteleket szervezett és hittant
tanított.
1952 júliusában letartóztatták. Ezzel megkezdődött Sándor István
szalézi testvér és társai kálváriája. (Az ügy "a pártőrség pere" néven
ismert.) Sándor Istvánt a börtönben sokszor brutálisan összeverték, de
ő mindvégig a krisztusi hit tanúja maradt, élete utolsó óráiban is
szenvedő társaival vállalt sorsközösséget, másokat vigasztalt, ezért
sokan azt hitték, hogy pap, pedig nem az volt.
Nem futamodott meg, rabtársai emlékei alapján emelt fővel, isteni
békével várta élete beteljesülését, a halálos ítélet tudomásulvétele
után is ő tartotta a többiekben a hitet, békés szeretetet sugározva.
A Budapesti Hadbíróság 1952. október 28-án tárgyalta az ügyet. 1952.
október 30-án tartott tanácskozása elvetette a kötél általi halálra
ítéltek kegyelmi kérvényét. A feddhetetlen jellemű, talpig becsületes
Sándor István testvér 1953. június 8-án bitófán fejezte be tartalmas
életét. A Rákoskeresztúri Köztemető 30l-es parcellájában, jeltelen
sírban hantolták el.
Az Egyházmegyei Bíróság 2006. május 24-én indította el a boldoggá
avatási eljárást. Sándor István lett az első magyar szalézi szerzetes,
akit az Egyház a boldogok sorába emel.
Ferenc pápa döntése szerint Sándor István szalézi szerzetes testvér,
vértanú boldoggá avatási szertartását október 19-re rendelte el. A pápa
képviseletében Angelo Amato szalézi bíboros, a Szenttéavatási Ügyek
Kongregációjának prefektusa végezte majd a boldoggá avatást, a
szentmisét Erdő Péter bíboros, prímás, érsek mutatta be. A szertartáson
még megjelent Pascual Chávez szalézi rendfőnök is, aki erre a hétvégére
időzítette látogatását a szalézi letelepedés századik évfordulóját
ünneplő Magyar Szalézi Tartományban. A boldoggá avatás helyszíne
Budapest, a Szent István-bazilika előtti tér volt.
„Gépies és
elidegenedett világunkban ma is aktuális Sándor István üzenete. Egyéni
és közösségi boldogulásunk útja Isten terve szerint a jól végzett
munka, Sándor István személyében tehát a munkáját hittel és szeretettel
végző ember példaképét tisztelhetjük. Sándor István tisztelete legyen
alkalom mindnyájunk számára a kiengesztelődésre és a lelki megújulásra!
Személye legyen világító példa a hivatás vállalására, a becsületes
munkavégzésre és a hűséges kitartásra Krisztus és az emberek
szeretetében!"
Erdő Péter
"Ha
a vallásüldözés szakadékot teremt az emberek között, a vértanúk
áldozatukkal, a testvériséggel, a megbocsátással és az elfogadással
hidakat építenek. Boldog Sándor István rendíthetetlenül megmaradt
hitében. Inkább választotta a halált, ahelyett, hogy külföldre menekült
volna, vagy megtagadta volna szalézi hivatását.”
Angelo Amato bíboros
"Nagy
dolgokat művelt az Úr az ő egyházával, meghívva Sándor Istvánt az
isteni gyermekség, a keresztség, az életszentség által mint fogadalmas
szalézi szerzetest az egészen szélsőséges hűség vértanúságára. Tele
vagyunk ma ezért örömmel".
Don Pascual Chávez szalézi rendfőnök
„Sándor
István boldoggá avatása erkölcsi és lelki kárpótlás az Egyháznak
és a magyar nemzetnek, vala¬mint fontos a magyar ifjúság szempontjából
is, amelynek szüksége van egy olyan patró¬nusra, aki nagylelkű
áldozatra képes, és olyan példaképre, aki megtanítja a megalkuvás
nélküli kötelességteljesítésre azzal, hogy tudatosan tanúsá-got tett a
hitéről.”
Cameroni Pierluigi SDB, egyetemes posztulátor
Uram, Jézus !
Neked ajánlom fel a mai nap minden imádságát, munkáját, örömét, csalódását, szenvedését.
Add meg nekem és minden munkás testvéremnek a kegyelmet,
hogy úgy gondolkozzunk, mint te!
Veled imádkozzunk, dolgozzunk és veled éljünk!
Add, hogy teljes szívünkből szeressünk téged, s mindenütt, minden erővel neked szolgáljunk!
Jöjjön el a te országod közénk, a gyárakba, a családokba!
Ismerjenek és szeressenek téged mindenütt és mindenkor!
Ments meg minket a bajtól és a bűntől!
Legyen kegyelmed azokkal, akik veszélyben forognak!
A munkában meghaltak békében nyugodjanak! Amen
Boldog Sándor István imája
|
|
|
