|
Ordo Sancti Pauli Primae Eremitae
Első Remete Szent Pál Rendje
Magyar Pálos Rend
1270. január 20-án
halt meg Boldog Özséb akinek a nevéhez fűződik az egyetlen magyar
eredetű férfi szerzetesrend, a pálosok alapítása és megszervezése,
amely mind vallási, mind művelődésügyi téren igen jelentős szerepet
játszott nemcsak hazánk, hanem a szomszédos népek kultúrájának
történetében is.
Boldog Özséb 1246-ban esztergomi kanonokként úgy döntött, hogy
remeteségbe vonul a Pilis hegyeibe. Itt látomásban részesült: szélvihar
támadt, mint pünkösdkor, de a fák nem mozdultak, lángnyelveket látott
szerteszét, melyek egyetlen nagy lánggá egyesültek. Miután megfejtette
e látomást, rájött, hogy neki kell összegyűjtenie a szétszórt
remetéket. S így épített a mai Kesztölc falu közelében, a Szent Kereszt
tiszteletére monostort és egy templomot. Az új rend védőszentjévé
Remete Szent Pált választotta. A kialakult közösséghez 1250-ben
csatlakozott a Bertalan, pécsi püspök által Mecsekben a Patacs fölötti
Szent Jakab hegyen 1225-ben építtetett monostorban élő remeték, akik a
püspök joghatósága alatt élték jámbor életüket. A Szentszék 1308-ban
engedélyezte az ágostonos regulát, és pápai jogú renddé nyilvánította a
pálosokat.
Ezután rohamos fejlődésnek indult a rend, egészen a török megszállásig.
1526 nyárutóján a mohácsi csatát követően a Budára vonuló törökök 11
pálos monostort kifosztottak és fölégettek, 25 szerzetest megöltek,
többet megsebesítettek. A török inváziókor a pálos szerzetesek (Szent
László, a lovagkirály volt példaképük) is szembeszálltak az ellenséggel
Visegrádnál, hogy a Szent Koronát megőrizzék. Szeptember 7-től 10 napon
át fosztogatták és pusztították a rend központját, a szentlőrinci
monostort, végül fölégették értékes könyvtárával együtt, ahonnan
elhurcoltak minden kódexet, és a magyar Biblia is eltűnt. Remete Szent
Pál ereklyéjét Trencsén (Trenčín) várába menekítették, ahol egy tűzvész
során végképp eggyé vált a magyar földdel. A pálos kincstárt
Felsőelefántra (Horné Lefantovce), majd a horvátországi Lepoglavara
vitték.
Mohács után lépett a történelem színpadára Fráter György, a pálosok
fejedelme, Erdély megszervezője. Halála után szomorú, másfél évszázados
űr költözött a Magyar Királyság területére. A Magyar Pálos Rend első
keresztre feszítését fejlődése csúcspontján érte meg; akkor, amikor
Európa országaiban Portugáliától Oroszországig, Egyiptomban, és még
Palesztinában is már csaknem kétszáz kolostora volt. Magyarországon
viszont a kettős király-választás belharcai, majd 1541-től a török
terjeszkedés és a reformáció következtében néhány évtized alatt
rohamosan elnéptelenedtek a pálos kolostorok
Buda felszabadulását követően, az újjászervezés nehézségeinek megoldása
után a Pálos Rend ismét fejlődésnek indult. 1770-ben a rendet a
monasztikus szerzetesrendek közé sorolták. A tudományok és az irodalom
területén az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend tagjai
jelentős szerepet töltöttek be, köztük a legismertebb költők: Verseghy
Ferenc, Ányos Pál és Virág Benedek, akit az irodalomtörténet a magyar
Horatiusként emleget. Az újabb virágzást II. József 1786-os feloszlató
rendelete tiporta el, amely után csak Lengyelországban maradt meg egy
kis mag. A pálosoknak a rend megszűntetése után 150 évig nem sikerült
újraéledniük Magyarországon, s csak 1934-ben nyílt lehetőség a
hazatelepülésre. A rend kibontakozását azonban megakadályozta, hogy a
kommunista államhatalom 1950-ben feloszlatta a szerzetesrendeket. Ekkor
hazánkban a pálos szerzetesek száma 38 volt. A tagok toborzása azonban
titokban folytatódott, ekkor alakult a „klandesztin” pálosok
szervezete. A rendszerváltozás után 4 kolostorban indulhatott meg ismét
a pálos élet, Budapesten, Pécsett, Márianosztrán és Petőfiszálláson. Ma
22 pálos szerzetes tevékenykedik Magyarországon. Hazánkon kívül 13
országban 400 szerzetes él, a rend jelenlegi központja, Częstochowa.
A rendre a remeteség hármas jellege nyomja rá bélyegét: az imádság, a
magány és a vezeklés szeretete. Ehhez a példát védőszentjüktől, Első
Remete Szent Páltól veszik, aki 90 évig szolgálta Istent a sivatagi
remeteségben, s így méltán kapta a remeték atyja címet. Az ima vezeti
el őket a legmélyebb istenismeretre, itt gyullad ki leginkább a
szeretet tüze, s ez a legtökéletesebb szolgálat az Úr előtt. „Rendünk
kezdettől fogva végzett apostoli munkát is, ami kezdetben
tanúságtételből, tanításokból és imádságból állott. A történelem
folyamán az Egyház rendelkezéséből apostoli munkában vesz részt: az
igehirdetésben, a szentségek kiszolgáltatásában saját templomainkban;
sőt missziós és tanítási feladatot vállal. Rendünk tehát mindig nyitott
volt az Isten népe szükségleteinek és az idők jeleinek felismerésében.
Helyesen megértve tehát rendünk jellegét az elmélkedő és tanúságtevő
imádságos életet buzgó lelkipásztori munkával egyesítjük.”
(Konstitúció 47. cikkely). A rend életében központi helyen áll a
Mária-tisztelet. E tisztelet kifejezéseképpen fehér ruhát hordanak, a
rózsafűzért imádkozzák, kiemelt buzgósággal ülik meg a Mária-ünnepeket
és tartják meg a szombati böjtöt. Monostoraik többsége Mária
kegyhelyeken épült.
A magyarságtudat mindig jellemzője volt a rendnek. A pálos szerzetes
elsősorban nem magáért, hanem nemzetéért, hazájáért imádkozik és
vezekel. Az ősi igazság mindegyikük tudatában él: „Et tu Hungaria, mi
dulcis patria, cum Paulinis crescis, et cum itidem decrescis.” (Te is
Magyarország, édes hazám, a pálosokkal fogsz növekedni, és ugyanazokkal
fogsz hanyatlani. Pázmány Péter).
A Nagy Lajos
alapította Márianosztrai Kegytemplomban található Esztergomi Boldog
Özséb oltára. A templomban kapható emléklapon szerepel az alábbi ima,
melyet most Özséb atya tiszteletére közlünk.
ÉNEK BOLDOG ÖZSÉBHEZ
Magyar erdők mélyén
Fehér lángok gyúlnak,
Boldog Özséb remetéi
Imára vonulnak.
Boldog Özséb, áldott Atyánk,
Esedezve kérünk:
Gyűjtsed össze imádságra
Árva magyar népünk!
Magyar lelkek mélyén
Hálatüzek gyúlnak,
Boldogasszony Pálosai
Atyjuknak hódolnak.
Boldog Özséb, áldott Atyánk,
Esedezve kérünk:
Gyűjtsed össze szeretetben
Drága magyar népünk!
Magyar élet mélyén
Izzó tüzek gyúlnak,
Krisztus Király hű fiai
Özsébbel imádnak.
Boldog Özséb, áldott Atyánk,
Esedezve kérünk:
Gyűjtsed össze élő hitbe
Küzdő magyar népünk!
|
