|
|
|
SZENT
KERESZTI ÜZENETEK
2013. ÁPRILIS
|
|
Lelkipásztori üzenet: Ne félj, légy bátor, s ne hagyd el az őrhelyedet...
Keresztény magyarok, hűségetekre van ma szükség
Jézus isteni körültekintéssel alapította meg első kisded nyáját,
melyben a tizenkét apostol volt a juhok közössége. Vigyázta, tanítgatta
és nagyon szerette övéit. Egy közülük mégis elromlott. Végül kevés
pénzért elárulta őt. Elgondolkoztató, vajon a nem pásztor, a farkas,
vagy a béres hol, hogyan ragadta el? Mit adott, mit ígért neki? Mi volt
jobb számára, mint az isteni tisztánlátás, az örök bontakozás ígérete.
Az biztos, hogy a pénz rabja lett. Talán ivott is, tisztátalan örömök
vették el az eszét, netán hatalmat, jó beosztást ígértek neki. Végül
mindenre hajlandó lett. Nem volt többé előtte semmi szent. Majd
elkezdett félni.
Természetes következmény ez a sok megalkuvás után. Hiszen a
lelkiismeret valahol magának Istennek igen érzékeny szeizmográfja.
Ideig-óráig el lehet hallgattatni, hogy aztán éjszakák idején elemi
erővel előtörjön. Előbb igazolni akarta magát. Szinte bosszút áll
Jézuson, mert vádló szemekkel nézett rá. Látta minden szégyenét. „Meg
kell halnia ennek a legkíváncsibbnak” – mondogatta Nietzsche
Zarathustrájában megjelenítve zseniálisan. Júdás nem tudott kitérni a
rajta nyugvó jézusi tekintet elől. Ki kell oltani ezt a tekintetet,
hogy ő maga szabad legyen. Ilyen szabadsággal nem lehet élni. Hát
felakasztotta magát.
Mai elmélkedésünk mottójául ezt választanám: Ne félj, légy bátor és ne
hagyd el az őrhelyedet! Az apostolok féltek a szörnyű órán, de nem
széledtek szét. Együtt maradtak. Tamás kiszakadt közülük. Elkóborolt.
Meg is sínylette.
Vajon milyen kísértések leselkednek azokra, akik az őrhelyüket
elhagyják? Elgyávulás. Megfutamodás attól, ami szent, ami magasztos, az
ősbizalom megtorpanása, megsebződése. Hatalomhoz és pénzhez jutás akár
bármi áron is. Ezért képes elhagyni Istent, igaz utat, becsületet.
Előbb-utóbb megbízhatatlanná válik. A szép latin közmondás ezt így
mondja: Aliud stans, aliud sedens loquitur; Mást beszél állva, mást beszél ülve.
Lassan lekopnak a finom érzékelő adottságok. Kozmopolitává
alacsonyodik, hiszen már nem érdekli sem a család, sem a haza. József
Attila megrendítően énekel erről a lelkületről: „Nincsen apám se anyám, se Istenem, se hazám, se bölcsöm, se szemfedőm, se csókom, se szeretőm.” (Tiszta szívvel) Elmagányosodás, gyökértelenné válás ez.
Őrhelyedet el ne hagyd! Melyek a mi őrhelyeink?
1. Az a szellemi értékvilág, melyhez tiszta szándékkal, szívből
csatlakozunk. Mi, magyarok immár több mint ezer éve elköteleztük
magunkat Jézushoz és Szűz Máriához, vagyis a természetfeletti világhoz.
Őrhely a hit. Nekünk az ősi apostoli, péteri, keresztény hit. Szent
Istvánnak köszönjük. Ez a nemzeti közösség az igazi Jópásztor által
védett és rendezett akol.
Vigyázzunk a hamis krisztusokra, akik báránybőrbe öltözve akarják
elragadni a bárányokat akár egy szekta irányába (Vigyázat! Nagy a
számuk!), akár az anyagelvűség, az Isten nélküliség irányába. Az ősi,
kikristályosodott magyar nemzeti egységet akarják széttöredezni. Mi a
magyar haza? A keresztény Magyarország. A magyar lélek legmélyebb
gyökereibe ágyazódott be ez a minden viszontagságban állóképes erő.
Archetípus, ősmagatartás-forma ez. Személyek, családok, nemzet számára
összefogó erő, értelmezni képes lelkület. Ezért nem törtünk össze még
soha. Pásztortársai a Jópásztornak, népünk vezetői, papok, püspökök, ne
herdáljuk el ősi örökségünket! Igen sokan vannak tévelygő bárányok. Nem
látnak tisztán. Menjünk el értük, hívjuk vissza őket a hiteles nyáj
közösségébe! Magyar báránykák! Jöjjetek vissza, a keresztény hitet és a
magyarságotokat évtizedek óta el akarják rabolni! Ne hagyjátok
magatokat! Egységben az erő. És nem mindegy, hogy mi az eszme, ami
egységesít. Nekünk magyaroknak van hiteles bevált örökségünk. Pénzek,
jólét ígéretei Isten nélkül, nemzeti tudat feláldozásával nem érik meg.
Arany János aggódva kiáltja a világba A régi panasz című versében: „Nem elég csak emlegetni:/Tudni is kell jól szeretni,/ Tudni bölcsen, a hazát.” Szeretni és nem kiárusítani, nem olcsón elkótyavetyélni.
2. Őrhelyünk a család. Az a biztos bázis, ahol félelem nélkül
bontakozhat férj feleség, apa, anya, gyermek. A Főpásztor Jézus
pásztortársai a szülők. Istenem, de nagy tragédia, ha az egyik vagy
másik elcsatangol először érzelmileg, aztán fikailag! Egy férfi arról
panaszkodott nekem, hogy szédül, rosszullétek törnek rá. Az orvosok nem
tudnak segíteni. Mikor érdeklődtem családi állapota felől, csak ennyi
mondott: négy nőtől van négy gyermekem. Akol nélkül kevereg
szerencsétlen, tönkre tesz más aklokat, és bedob az életbe
szerencsétlen báránykákat. Istenem, mi lesz ezekből jópásztorok nélkül?
Magyar népünk büszkesége: Prohászka Ottokár arról elmélkedik egyik
művében, hogy Jézusnak egységes szőttes volt a köntöse. Nem volt rajta
varrás, toldás, foldás és fót. Érdemes elgondolkodni: az én hitem,
családom, népem, nemzetem milyen szőttes? Egységes-e, vagy fótos,
rongyos.
Talpra magyar! Mentsük meg a tévelygőket! Ibsen Peer Gynt című
műremek mesejátékában Peer, a férj elcsatangol a kis akoltól. Egy
életen át bolyong. A Sátán kétségbeesett és tönkretett függője lett.
Solveig, a hitves egy életen át hű maradt. Végül egy fény megmenti,
odarohan veszte elől, és íme ez az egykor elhagyott otthon. A
megöregedett és megvakult Solveig botorkál ki a házból imakönyvvel a
kezében, mondván: amíg a fiú csatangolt, az anyja egy életen át
imádkozott érte.
„Hazádnak rendületlenül/ Légy híve ó magyar,…
Áldjon vagy verjen sors keze,/ Itt élned, halnod kell.”
Lajos atya
|
|
|
