|
|
|
SZENT
KERESZTI ÜZENETEK
2013. LEMONDOTT XVI. BENEDEK PÁPA
|
|
XVI. Benedek, a hit őrzője
Joseph Ratzinger 1927. április 16-án a németországi Marktl am Innben (Felső-Bajorország) született, nagyszombat napján. „Ebből
adódott, hogy a következő reggelen az éppen akkor megszentelt vízzel
kereszteltek meg, abban az időben ugyanis még délelőtt ünnepelték
’húsvét éjszakáját’. Egész életemre meghatározó jelentőségű eseménynek
tartom, hogy az újonnan szentelt víz első kereszteltje lehettem” - írta önéletírásában.
Édesapja csendőrtiszt volt, édesanyja férjhezmenetele előtt szállodai
szakácsként dolgozott. Gyermekkorát az osztrák határ közelében
(Salzburgtól 30 km-re) fekvő Traunsteinben töltötte. 1941-ben belépett
a Hitlerjugendbe, mivel a tagság minden 14 éven felüli német fiúnak
kötelező volt 1939 decembere után, így kelletlenül ő is eleget tett
ennek, de a gyűléseken való részvételeket megtagadta. 1943-ban
besorozták katonának, és Magyarországra küldték, ahol tankcsapdákat
kellett felállítania, majd dezertált. 1945-ben az ellenség fogságába
esett. Amikor kiengedték, bátyjával együtt belépett a katolikus
szemináriumba. 1946–1951-ig filozófiát és teológiát tanult a freisingi
főiskolán és a Müncheni Egyetemen.
1951. június 29-én szentelték pappá. Professzori kinevezését követően a
bonni, a münsteri, majd a tübingeni egyetemen tanított. Regensburgban
egyetemi tanszéket (intézetet) alapított, amelyet ma is a
„Ratzinger-iskola”-ként emlegetnek.
1972-ben megalapította a Communio című katolikus folyóiratot. 1977-ben kinevezték München érsekévé. 1977. június 27-én VI. Pál pápa bíborossá kreálta.
1981-ben II. János Pál pápa kinevezte az egyházi tanítóhivatal, a
Hittani Kongregáció prefektusának. (A hitbeli doktrínákért felelős
hivatal 1908-tól 1965-ig a Sacra Congregatio Sancti Officii – a „szent
hivatal kongregációja” –, korábban, 1542-től a Congregatio Romanae et
universalis Inquisitionis – „a római és egyetemes inkvizíció
kongregációja” – volt. A középkori inkvizíció módszereit Ratzinger
bíboros 2003-ban elítélte. 1982-ben lemondott a müncheni érseki
tisztségről, 1993-ban pedig Velletri-Segni püspök-bíborosa lett. 2002
novembere óta pápává választásáig a bíborosi kollégium dékánja,
egyúttal az egyházi törvény és az ősi szokás szerint Ostia
püspök-bíborosa is. Minden más bíborosnál közelebb állt II. János Pál
pápához.
2005 januárja óta Ratzinger a sajtóban úgy szerepelt, mint II. János
Pál pápa utóda. Dékáni hivatalából kifolyólag a II. János Pál halálát
követő interregnum idején ő volt a Vatikán egyik legmagasabb rangú
embere. Ő celebrálta II. János Pál temetési miséjét 2005. április 8-án,
valamint vezette a pápaválasztó konklávé megnyitását.
2005. április 19-én választották pápává. Pápaként mondott első miséjén
többször is emlékeztetett a XXIII. János által összehívott II. vatikáni
zsinat döntéseire, és leszögezte, hogy II. János Pál pápa irányvonalát
kívánja folytatni. Ratzinger a XVI. Benedek nevet vette fel. Azért
esett erre a névre a választása, mert Nursiai Szent Benedek rendalapító
Európa védőszentje. Másik érve, hogy XV. Benedek nyomdokait szeretné
folytatni, akit a béke pápájának is hívnak.
XVI. Benedek a nyolcadik német pápa a történelem folyamán. Az előző
német pápa VI. Adorján volt, közel 500 évvel ezelőtt. 2013. február
11-én bejelentette lemondását, amit a Vatikán megerősített.
XVI. Benedek közismerten szigorú erkölcsű pápaként számos kérdésben nem
ismert kompromisszumot: mindvégig hű maradt konzervatív nézeteihez, ha
a homoszexualitásról, a női papokról vagy a fogamzásgátlás tilalmáról
volt szó. Újra és újra felhívta a figyelmet az emberi jogok
tiszteletben tartására, a megbékélésre és a szegénység elleni
küzdelemre, járt az isztambuli Kék Mecsetben és a jeruzsálemi
Sziklatemplomban. Folyamatos harcot folytatott a világban tapasztalható
„erkölcsi hanyatlás", az élvhajhászat, az elüzletiesedés ellen,
propagálva a keresztény értékeket. Határozottságáért gúnyolták már
inkvizítornak, páncélkardinálisnak és az Úr rottweilerének is. Mindent
elkövetett, hogy az egyház megingott renoméját helyreállítsa. Elítélte
az egyházon belüli visszaéléseket, és a bűnösök megbüntetését
szorgalmazta. Az egyházfő kijelentette: mindent megtesz annak
érdekében, hogy hasonló botrányos események ne következhessenek be, és
az áldozatoktól többször is bocsánatot kért. Hívei szerint,
kitartása miatt, ő volt a "hit őrzője", aki nem engedi, hogy az egyház
elveszítse tekintélyét, és felmorzsolódjon az önző világban.
A pápa ideje alatt vált a Vatikán a világ egyik legzöldebb államává:
2008-ban ötezer négyzetméternyi napelemet telepítettek a pápai
auditórium tetejére, tavaly pedig elektromos meghajtású pápamobilt
építettek XVI. Benedeknek, hogy jártában-keltében ne szennyezze a
levegőt a járműve. Egy megegyezés értelmében a pápa Magyarországon, a
Bükki Nemzeti Parkban fog hétezer hektáron erdőt telepíttetni. Vatikán
lett az első állam a Földön, melynek eltörölték széndioxid-kvótáját,
azaz nincs károsanyag-kibocsátása. Nem véletlenül nevezték a szentatyát
„zöld pápának”. Tavaly a Twittert is meghódította. Alig egy órával az
első, már jó ideje beharangozott tweet elküldése után 700 ezer, egy
nappal később pedig már több mint egymillió követője volt. A @pontifex
néven futó pápai Twitter-fiók bejegyzéseire, azóta másfél millióan
kíváncsiak.
2011-ben az űrbe is telefonált a pápa, amikor rádiókapcsolatba lépett a
Nemzetközi Űrállomással és az Endeavour legénységével, és 12 percig
beszélgetett velük.
Benedek pápa hat nyelven beszél, további négyen olvas és ért; képzett zongorajátékos, különösen Mozartot és Beethovent kedveli.
2013. február 28-án este elhagyja a Szentszéket, helyet adva utódjának,
de visszavonulva sem marad tétlen, s a háttérben imájával segíti majd
szeretet egyházát.
B. Miklós (Forrás: Wikipédia)
|
|
|
