|
SZENT
KERESZTI ÜZENETEK
2012. PÜNKÖSD
|
Lelkipásztori üzenetek A vágy Kedves Barátaim!
Ezzel máris a közepén vagyok napjaink egyik valóságos komoly problémájának.
Ez a probléma a szerelem kihalása a párkapcsolatokban, a szerelem
banalizálásának, bagatellizálásának a ténye. Ha az ember megszűnik
vágyakozni, eltompul. Olyanná lesz, mint egy kérődző tehén a réten,
mindent lelegel és megemészt, ami csak elébe kerül. Aki a vágyai
folyamatos kielégítésének az állapotában él, olyan, mint egy legelő
szarvasmarha. Minden kívánsága azonnal teljesül, legyen az valaminek a
megvásárlása, fogyasztása, megevése, vagy a szexuális vágy azonnali
kielégítése. Visszatérés az állati szintre. Tanuljuk meg tehát megvetni
a vágyainkat!
A házasságon belüli önmegtartoztatást jelképezi a kút káváján való szomjazást. Találjátok meg a szerelem virágának az édességét. Attól ember az ember, hogy vágyódik.
Ezt teszi a gyermek. Vágyakozó kis lény, aki folyton vár valamire. A
gyermek a teljes nyitottság. Nyitott szemek, nyitott száj, nyitott
fülek, nyitott szív. A gyermek bája pontosan ez a minden várásban
jelenlévő vágy. Találjuk meg újra önmagunkban a gyermekséget, találjuk
meg újra a vágyat.
„Bizony mondom nektek, aki Isten országát nem fogadja úgy mint a gyermek, nem megy be oda”(Lk 18,17)
Ez nem azt jelenti, hogy essünk vissza a gyermetegségbe, az
infantilizmusba. Itt arról van szó, hogy vissza kell nyernünk a
nyíltságra, a várakozásra való képességet, a vágyódni, remélni tudást.
A mai napon, amikor a Szentlélek eljövetelét várjuk, ürítsük hát ki a
lelkünket! Kérjük Őt, hogy öltöztesse fel, készítse elő a szívünket az
Ő jelenlétére bennünk, ami ugyanakkor a mi egymásban való jelenlétünket
is jelenti! Az egymásra várást, a reményt.
Amen
Alexandria, 1996. május 19.
|
|
|