|
|
|
SZENT
KERESZTI ÜZENETEK
2012. FEBRUÁR
|
|
Lelkipásztori üzenetek
Hitünk öröme
Az
Egyház liturgikus tevékenységében megtalálható a Feltámadt Krisztus
aktív jelenléte, aki üdvösségünkre megjeleníti és hatékonnyá teszi
nekünk ma magát a húsvéti Misztériumot; bevon minket Önmaga
ajándékozásának ezen tettébe, mely szívében mindig jelen van, és
részeseivé tesz minket a húsvéti Misztérium e megjelenítésében. Az Úr
Jézusnak – aki a Liturgia valódi tartalma – e műve, belépni a húsvéti
Misztérium e megjelenítésébe, egyben az Egyház műve is, amely, lévén az
ő teste, egyetlen személy Krisztussal – Christus totus caput et corpus
– ahogy szent Ágoston mondja. A Szentségek ünneplésében Krisztus
megmerít minket a húsvéti Misztériumban, hogy átvigyen bennünket a
halálból az életre, a bűnből a Krisztusban való új létre.
Mindez különleges módon érvényes az Eukarisztia ünneplésére, amely, a
keresztény élet csúcsa lévén, annak újrafelfedezésének, és a
neokatekumenátus ezt célozza meg, sarkalatos pontja is. Ahogy
Statútumotokban szerepel, “Az Eukarisztia alapvető fontosságú a
Neokatekumenátus számára, amennyiben kis közösségben megélt keresztség
utáni katekumenátusról van szó” (13. cikkely 1.§). Éppen az Egyháztól
eltávolodott vagy nem megfelelő nevelésben részesült személyek a
szentségi élet gazdagságához való újra közelítését támogatandó, a
neokatekumenek a vasárnapi Eukarisztiát kis közösségben, a vasárnapi
első esti dicséret után, a megyéspüspök rendelkezései szerint (vö.
Statútum 13. cikkely 2.§) ünnepelhetik meg.
Minden eukarisztikus ünneplés azonban az egyetlen Krisztus egyetlen
Egyházával közös tevékenysége, ezért lényegéből fakadóan nyitott
mindazok számára, akik ezen Egyházához tartoznak. A Szent Eukarisztia
ezen nyilvános jellege abban a tényben mutatkozik meg, hogy a Szentmise
minden megünneplését végső soron a püspök, mint a Püspöki Kar tagja,
aki egy meghatározott helyi Egyház felelőse irányítja (vö. II. Vat.
Zsinat, Lumen gentium 26.). A kis közösségekben való ünneplés, a
liturgikus Könyvek szerint, melyeket hűségesen kell követni, és az Út
Statútumában jóváhagyott sajátosságokkal, azt célozza, hogy segítse
mindazokat, akik a neokatekumenátus útját járják, észrevenni a Krisztus
üdvözítő titkába való bekapcsolódás kegyelmét, ami a radikális
vonásokra is kész keresztény tanúságtételt tesz lehetővé.
|
|
|
