|
|
|
SZENT
KERESZTI ÜZENETEK
2009. NOVEMBER
|
|
VERDI: REQUIEM
A
halottak lelki üdvéért mondott mise sok változás után 1570-ben nyerte
el a katolikus egyházban máig érvényes szövegét és liturgiáját. Kezdő
szavairól — Requiem aeternam (Örök nyugodalom) — nevezik általánosan
Requiemnek. Magában foglalja a szentmise szövegét, de hiányzik belőle
az örvendező Gloria, helyet kapott viszont benne Celanoi Tamás
(1190-1260) megdöbbentő erejű költeménye az utolsó ítéletről. (Dies
irae = a harag napja)
A halállal való szembenézés megrázó gondolata, a
végítélet víziójának drámaisága igen sok zeneszerzőt inspirált a
gyászmise szövegének megzenésítésére. A legismertebbek: Mozart,
Cherubini, Berlioz, Liszt, Dvořák, Bruckner, Britten és természetesen
Verdi Requieme.
1868-ban kezdte komponálni, eredetileg Rossini
emlékének akarta szentelni, úgy, hogy a gyászmise minden tételét
más-más kortárs zeneszerző alkotta volna. Ő maga meg is írta az utolsó,
Libera me
kezdetű tételt. Ez a terv a pályatársak közömbössége, vagy
hiúsága miatt nem valósulhatott meg, így azután Verdi néhány év múlva
maga fejezte be a művet és azt a kor egyik legnagyobb írója és hazafia,
Alessandro Manzoni emlékének ajánlotta. A mű első előadására a milánói
San Marco székesegyházban került sor 1874. május 22-én, a zeneszerző
vezényletével.
A közvéleményben elterjedt szólás szerint a Requiem
Verdi legszebb operája. Sokan rosszallólag értik ezt (pl. Hans von
Bülow, a kor híres karmestere, Liszt Ferenc veje), teátrálisnak,
külsőségesnek tartják a zenét, melynek szépségei öncélúak és
függetlenek a szakrális mondanivalótól. A méltatók túlnyomó többsége és
az utókor töretlen csodálata azonban Verdit igazolja, aki az operák
komponálása során mesteri fokra fejlesztett zenei kifejező eszközöket
tökéletesen a szöveg és a mondanivaló szolgálatába állítja. Ez a zene
hol lírai, hol drámai; kifejez áhítatot, alázatot, megrendülést,
félelmet, szomorúságot, belenyugvást, Isten dicsőítését és könyörgést
hozzá — és, ami a legfontosabb, minden ütemében az ember, a halállal
szembekerülő ember szólal meg.
|
|
|
