Kedves Testvérek!
Néhány nap múlva társadalmi életünk egy nagyon fontos eseményéhez
érkezünk: országgyűlési választások lesznek hazánkban. Az Egyház
Krisztustól kapott küldetése, hogy hirdesse az Evangéliumot minden
embernek. Az Evangélium üzenete egyaránt érvényes a társadalom, a
politika, az egyéni és a közösségi élet minden területére: „…a
társadalmi tanítás az Egyház részéről nem (...) illetéktelen
beavatkozás. Joga van a társadalmi szféra evangelizálására, (...)
amelyben az ember élete zajlik, - hogy ott visszhangozza az Evangélium
felszabadító üzenetét” (Az Egyház társadalmi tanításának kompendiuma
70. p.).
2006-ban a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia imaévet hirdetett a
nemzet lelki megújulásáért. Ebben a körlevélben írtuk: «Nemzetünk
nagyon nagy bajban van, csak Isten irgalma menthet meg minket.» Sajnos
helyzetünk azóta még tovább romlott, de a lelki megújulás vágya is
erősödött. Mindnyájan tapasztaljuk az egészségügy, a közoktatás és a
nevelés tragikus helyzetét, az emberek elszegényedését, a
munkanélküliség növekedését, a becsületes munka leértékelődését, a
közbiztonság hiányát, bizonyos nemzetiségi és etnikai kérdések
politikai célú felhasználását, a család értékeinek lejáratását, a
családok gazdasági ellehetetlenítését, a vidék és a mezőgazdaság
szomorú helyzetét. Mi, katolikus keresztények pedig évről évre
szembesülünk egyházi iskoláink és más intézményeink hátrányos
megkülönböztetésével. Mindezeket tetézi az általános korrupció és az
intézményekből való kiábrándulás. Sokan elvesztették a jövőbe vetett
reményüket, és közömbösségbe merültek. Sokan mondják: nem megyek el
választani, úgyis minden mindegy.
Mi, keresztények azonban nem oszthatjuk ezt a reménytelenséget.
Sorsközösségben vagyunk egész népünkkel. Önmagunk, fiatalságunk,
nemzetünk jövőjéért felelősek vagyunk Isten előtt. Emlékezzünk csak:
egy-egy kórház bezárása vagy vasútvonalak megszüntetése elleni tüntetés
hozott-e eredményt? – Nem. Azt hallottuk: demokratikus országban erre
csak választások hozhatnak megoldást. Hát most itt a lehetőség! Aki nem
megy el választani, az eleve lemond arról a jogáról, hogy valamit is
számon kérhessen, lemond gyermekei, szülei, hazája jövőjéről. Ezért
számunkra, hívők számára a részvétel a választásokon lelkiismereti
kötelesség.
|
