|
Nagyböjti gondolatok 2016 - március 11.
Honnan tudjuk, hogy a loretoi Szent Ház valójában Szűzanya háza?
|
A loretói szentélyben valóban Szűz Mária názáreti házát találjuk meg.
Így tartja ezt az ősrégi hagyomány, de megerősítik ezt a tényt az újabb
történelmi és régészeti kutatási eredmények is. Szűz Mária názáreti
háza két részből állt. Az egyik egy sziklába vájt barlang volt, amelyet
mai napig is tisztelnek a názereti Angyali Üdvözlet bazilikában a másik
egy eléje épített ház.
A Szent Ház kövei között befalazva találtak öt vörös szövetből készült
keresztet, olyanokat, amilyent nagy valószínűséggel azok a keresztes
lovagok viseltek, akik a középkorban a szent helyeket, ereklyéket
védelmezték. Előkerült ezenkívül egy strucctojás darabjai is, ami
Palesztinában a megtestesülés jelképének számított.
A kövekből, melyekből a Szent Ház épült egyrészt megállapítható volt,
hogy nem található Loretó környékén. A kövek és a ház megformálása is
idegen a vidék hagyományától. Másrészt a Szent Ház és a názáreti
barlang építésztechnikai összevetésből is kitűnik, hogy a két rész
összetartozik és egymást kiegészítik. A hagyomány megerősítésében nagy
jelentősége van egy nem rég befejezett kutatásnak, mely szerint a kövek
megmunkálása (nabateus technika) igen elterjedt volt Galileában Jézus
idejében. Rendkívül érdekesek, a Szent Ház kövein talált vésett,
karcolt feliratok, amely egyértelműen zsidókeresztény eredetűek, melyek
szinte csak Názáret környékén találhatók. A háznak három fala volt,
mert a negyedik, keleti része ahol most az oltár áll, csatlakozott a
barlanghoz. Az eredeti falak három méter magas, a boltíves mennyezete
kezdetben az eredeti fából volt, de 1536-ban lebontották, s az újat
helyi téglából rakták ki, hogy alkalmasabbá tegyék a hívők
tiszteletére. A külső márványborítást II. Gyula rendelte meg 1507-ben.
A jelenlegi libanoni cédrusból faragott Szűz Mária a kis Jézussal
szobor 1921-ben készült, mert az eredeti XVI századból való alkotás,
tűzvészben elveszett.
|
|
|