|
Nagyböjti gondolatok 2015 - március 29.
Dr. György Attila: Virágvasárnap
|
Jézus
eljövetele mindig másként történik, mint ahogy mi elképzeljük.
Karácsonykor istállóban érkezik, virágvasárnap pedig szamárháton vonul
be a városba. Mosolyt fakasztó jelenet; valójában nagyon is komoly
figyelmeztetés. Nem a harci állatként használt lóháton jön, hanem
egy teherhordó, békés állaton. Fegyvertelenül lépi át a szent
város kapuját. Dörömböltek ezeken a kapukon mások is. Hatalmas
hadseregek, ostromgépek, bábeli hódítók, Nagy Sándor, római hadvezérek,
akik lerombolták a várost, vérbe fojtották az ellenállást, elhurcolták,
rabságba vetették a nép színe-javát. Jézus is hódító szándékkal
érkezik, nevezetesen azzal, hogy véghezvigye a szeretet
kereszteshadjáratát. Nem úgy, hogy másokat tipor el, hanem mindenkit
felszabadítani a bűn szolgaságából. A virágvasárnapi út keresztútba fordul. Aki vonakodik ide is követni Jézust, az elszakad Tőle. Nemhiába figyelmeztet: Aki utánam akar jönni, vegye föl keresztjét, úgy kövessen engem! Az életünkre hulló kereszt nem magától értetődő velejárója a keresztény életnek, hanem Jézus követésének következménye. Nem minden szenvedés minősíthető keresztnek, csak az, amit Jézusért és Jézussal hordozunk.
Ám ezt abban a hitben tehetjük, hogy nem a kereszt a végállomás, hanem
a húsvéti megdicsőülés. Ha Krisztussal szenvedünk, Vele együtt meg is
dicsőülünk.
|
|
|