Bemutatkozás Ügyintézés Miserend Hirdetések
FRISS HÍREK, LELKI ÉLET, PROGRAMOK
 KÖZÖSSÉGEK
 GONDOLATOK, IMÁK, ELMÉLKEDÉSEK
 SZENT KERESZTI ÜZENETEK
 ADOMÁNYOK - ADÓ 1%
 URNATEMETŐ
Budapest Külső-Ferencvárosi Szent Kereszt Plébánia
Pesti-Déli Espereskerület
1091 Budapest, Üllői út 145.
Telefon: (06 1) 378-03-56
Fax: (06 1) 378-03-56
E-mail: info@szentkeresztplebania.hu

Nagyböjti gondolatok 2015 - március 25.

Dr. György Attila: Olaj és gyékénykosár

Az ószövetségi Szentírásban, Exodus könyvében olvashatunk az Egyiptomban raboskodó izraeliták szenvedéseiről. Hogy megakadályozza az izraeliták szaporodását, elrendelte a fáraó, hogy minden fiúgyermeket a Nílusba kell dobni.
Egy Lévi törzséből származó házaspárnak szép kisfia született. Három hónapig rejtegették. Mikor már ezt nem tehették, egy gyékénykosarat készítettek, bekenték bitumennel és szurokkal, hogy ne folyjon bele a víz. Ebben helyezték el a kisfiút a Nílus nádasai között. Itt fedezte föl a fürödni jövő fáraó leánya. Magához vette és elnevezte Mózesnek, ami annyit jelent, hogy vízből kihúzott. Ő lett aztán népének szabadítója.
Ezeket olvassuk a Szentírásban. 1905-ben az olajipar vezetői konferenciát tartottak Londonban. Meghívták a híres geológust, Wellst is. Előadásában kifejtette, hogy véleménye szerint Egyiptomban hatalmas olajtartalékok rejlenek, amelyeket még nem fedeztek föl. Mosolyogva kérdezte az egyik igazgató:
– Mire alapozza ezt az állítását?
– Egy igen megbízható forrásra, a bibliára.
– Mi köze a bibliának az olajhoz? – vetette közbe a konferencia egyik résztvevője.
– Több, mint gondolják. Mózes története kétségkívül ezt bizonyítja. Csak olvassák el figyelmesen azt az esetet, amikor Mózes szülei szurokkal kent kosárba helyezik el a kisfiút.
– Ez valóban igen szép történet, de ...
– Kérem – folytatta Wells mondanivalóját – az írásból kiderül, hogy a kosárka vízmentes volt. Egyébként hamarosan elmerült volna a vízben ...
Néhányan erre gúnyos megjegyzéseket tettek. Wells azonban tovább folytatta.
– Nyugodtan nevessenek csak uraim, ha, amit mondok, tréfának tartják. Amint azonban említettem, Mózes anyja bitumennel kente be a kosarat, ez pedig, önök is tudják, hogy egyik fajtája a nyersolajnak. Ha Mózes anyja bitument talált a Nílus környékén, mi is megtalálhatjuk. – Az olajgyárosok többsége azonban kinevette a geológust.
– Csak nem képzeli, hogy Mózes mítosza kedvéért milliókat fognak áldozni a kutatásokra?
Wells azonban kitartott véleménye mellett és elővett egy üveget.
– Itt van uraim a bizonyíték. Bitumen a Nílus partjáról. Én magam találtam. Elhiszem, hogy nincs olaj Egyiptomban, ha önök bebizonyítják nekem, hogy ez nem bitumen.
Hat évvel később a Nílus partján, a Vörös-tenger közelében olaj fúrások indulnak. Napok, hetek múlnak el minden eredmény nélkül. Nem találnak olajat. Csúfolni kezdik a geológust.
– Nevetséges dolog, nevetséges állítás: olaj a Nílus-parton. Láthatja, hogy alaptalan az állítása.
– Várjanak kérem még néhány napig! Itt olajnak kell lennie!
– Nagyon tiszteljük az ön hitét, de ez nem sokat ér számunkra... – S alighogy ezt kimondják, különös zaj hallatszik, az olajkitörés szokásos robaja. Így fedezték föl Gemesh, és Huighada vidékén a hatalmas olajmezőket, amelyek évenként több millió tonna olajat adnak Egyiptomnak. És mindez a Szentírás elbeszélése nyomán ...

 

BEMUTATKOZÁS | ÜGYINTÉZÉS | HITOKTATÁSHIRDETÉSEK
Imádunk téged Krisztus és áldunk téged, mert Szent Kereszted által megváltottad a világot! SZENT KERESZT PLÉBÁNIA