|
|
|
Nagyböjti gondolatok 2015 - március 11.
Dr. György Attila: Jézusra várni
|
Egy
cipészmester azt álmodta, hogy a következő napon Jézus fog a háza előtt
elhaladni. Boldogan ébredt föl és el sem aludt többé. Bizonyos volt,
hogy álma teljesül és megláthatja az Urat. Korán fölkelt tehát és
rendet teremtett a műhelyében. Magára öltötte ünnepi ruháját és így
várt az Úr jövetelére. Hogy jobban kilásson az utcára, az ablak elé
helyezte a székét és miközben dolgozott, minden járókelőt alaposan
szemügyre vett. Jöttek-mentek az emberek, de az Úr Jézus csak nem akart
megjelenni. Most éppen egy szegény asszony ment el az ablak előtt
gyermekeivel. A szegénység és a nélkülözés szinte az arcukra volt írva.
A cipészmester megsajnálta őket. Behívta az asszonyt és a gyermekeket.
A szegény asszonyt könnyekig meghatotta a cipészmester jósága.
Elmesélte nyomorúságukat és a kilátástalan jövőt.
– Elhatároztam épp ezért, hogy gyermekeimmel együtt beleölöm magam a folyóba. Akkor legalább vége lesz minden nyomorúságnak.
–
Ne tedd ezt jó asszony – vigasztalta a cipészmester. – Emlékezz csak
arra, hogy milyen szegény volt Jézusunk is, mikor a földön járt. Nem
hagy el téged sem, csak bízzál benne! Minél nagyobb a baj, annál
közelebb van hozzánk. Most pedig üljetek le és egyetek. Így segített
rajtuk a jószívű cipészmester.
Alighogy a szegény asszony elment,
egy hólapátoló ember ment el az ablak előtt. Látszott rajta, hogy
nagyon fázik. A cipészmester megsajnálta és behívta műhelyébe. Meleg
teával kínálta. Hamarosan egy koldus vetődött arra és a cipészmester őt
is behívta. Csak Jézus nem jött.
Közben beesteledett és a
cipészmester még mindig ott állt az ablak előtt Jézusra várva. Éjfélre
járt már az idő, de az Úr Jézus nem jelentkezett. Ekkor csalódottan
elfordult az ablaktól és elhatározta, hogy lefekszik. Előbb azonban
szokásához híven elővette a Szentírást és találomra kinyitotta.
Tekintete megakadt ezen a mondaton: „Amit egynek testvéreim közül
tesztek, nekem tettetek …”
Ebben a pillanatban melegség és
világosság járta át a cipészmester lelkét. Egyszerre megértette, hogy a
mai napon háromszor is találkozott Krisztussal és háromszor is
köszönthette lakásában.
|
|
|
