|
|
|
Nagyböjti gondolatok 2015 - február 26.
Dr. György Attila: Az öreg halász
|
Valahol
egy tengerparti kikötőben szegényesen öltözött férfi szundikál
halászcsónakjában. Hirtelen egy elegáns turista jelenik meg a parton és
éppen színes filmet fűz fényképezőgépébe. A kék égbolt, a zöld tenger,
a fekete csónak, a benne alvó halász pompás témának ígérkezik. Három
képet is készít. Közben fölébred a halász és cigarettáját keresi.
Mielőtt megtalálná, az udvarias turista megkínálja a sajátjából. Így
kezdődött a beszélgetés.
– Az idő kedvező, bizonyára eredményes lesz ma a halászat, – jegyezte meg a turista.
A halász föláll és tagadóan rázza a fejét.
– Azt mondja, hogy ma nem száll tengerre?
A halász ismét tagadólag int és szótlansága idegesíteni kezdi a turistát. Végre megszólal:
– Nem megyek halászni, mert ezt kora hajnalban már megtettem.
– És jó volt a fogás?
– Mondhatom, hogy remek. Ezért fölösleges lenne többet dolgoznom. Annyit kapok a halakért, hogy három napig pihenhetek.
A turista láthatóan zavarban van és ennek palástolására készít még egy felvételt.
A halász előveszi a cigarettás dobozát és megkínálja az idegent is.
–
Nem akarok beavatkozni az ön személyes ügyeibe, de én az ön helyében
másodszor és harmadszor is csónakba szállnék, hogy még több halat
fogjak. Nem gondol ön erre?
– A halász igent bólintott.
– Ha így cselekedne mindennap és háromszor ennyi halat fogna, tudja mi történne?
A halász megrázta a fejét.
–
Legkésőbb egy éven belül motort vehetne a csónakjába, aztán egy új és
nagyobb csónakot. Esetleg egy vitorlás hajót és ezek segítségével
sokkal több halat foghatna.
A lelkes tanácsadó megállt néhány pillanatra, mintha gondolkozna a hogyan továbbon. Majd így folytatta:
–
Aztán néhány esztendő múltán építhetne egy kisebb méretű hűtőházat,
esetleg füstölővel, később egy halfeldolgozó üzemet. Üzletet is
nyithatna és közvetítő nélkül szállíthatná Párizsba a halakat. Vehetne
egy helikoptert is, amelyről megfigyelhetné a halak járását. Ez még
eredményesebbé tenné az üzletet. Aztán … de nem tudta folytatni a nagy
lelkesedéstől.
Ekkor a halász megveregette a turista vállát és ezt kérdezte:
– Mi lenne aztán?
– Aztán ön nyugodtan ülhetne itt a kikötőben, cigarettázhatna és gyönyörködhetne a kilátásban.
– De hát éppen ezt csinálom, válaszolta a halász, csak ön zavart meg ezzel a masinájával.
A turista zavarba jött és gyorsan elköszönt. Egy kicsit irigykedve adott igazat az egyszerű halásznak.
(Heinrich Böll nyomán)
|
|
|
