Bemutatkozás Ügyintézés Miserend Hirdetések
FRISS HÍREK, LELKI ÉLET, PROGRAMOK
KÖZÖSSÉGEK
GONDOLATOK, IMÁK, ELMÉLKEDÉSEK
SZENT KERESZTI ÜZENETEK
 ADOMÁNYOK - ADÓ 1%
 URNATEMETŐ
Budapest Külső-Ferencvárosi Szent Kereszt Plébánia
Pesti-Déli Espereskerület
1091 Budapest, Üllői út 145.
Telefon: (06 1) 378-03-56
Fax: (06 1) 378-03-56
E-mail: info@szentkeresztplebania.hu

Páduai Szent Antal legendái


Páduai Szent Antal találkozott egy zsidó emberrel, aki tagadta Krisztus jelenlétét az Oltáriszentségben, azt mondta, hogy nem hisz addig az Eucharisztikus Istenben, amíg öszvére le nem térdel az Oltáriszentség előtt. Néhány nappal később Antal egy beteghez vitte az Oltáriszentséget, és találkozott a gúnyolódóval. Mivel Antal meg akarta győzni a hitetlen embert, ezért a zsidó szamarát a kehely és az ostya elé vezette. Az állat a szentségek láttán letérdepelt. Így lett a szamár Szent Antal jelvénye.

+ + +

Egyszer egy huszonkét útonállóból álló banda tért be a templomba Antalhoz. Kíváncsiságból és "buliból" meg akarták hallgatni a szónokot, akiről olyan sokat beszéltek. A szent szavai azonban nem várt hatást váltottak ki bennük: kérték Antalt, hallgassa meg gyónásukat és szabjon ki rájuk kemény vezeklést. Akik gyilkosokként tértek be Isten házába, új emberekként váltak el Antaltól.

+ + +

Antal nem riadt vissza attól, hogy - ahol szükségesnek látta - kendőzetlenül kimondja az igazságot. Egy temetés alkalmával fölkérték, hogy mondjon beszédet egy gazdag emberről, akinek kapzsiságát és fösvénységét mindenki ismerte. Ellentétben azokkal a könnyelmű szónokokkal, akik az elhunytnak olyan erényeit szokták dicsérni, melyekkel az nem rendelkezett, Antal a Szentírás e helyéről beszélt: "Ahol a kincsed, ott van a szíved." Befejezésül pedig ezt mondta: "Hogy pedig lássátok, hová juttatja az embert kapzsisága, tudjátok meg, hogy ez a halott a pokol tüzébe került, szívét pedig pénzes ládájában lehet megtalálni!" Mint mondják, a rokonok kinyitották a ládát, és abban a pénz alatt egy meleg, dobogó szívet találtak.

+ + +

Antallal Ferrarában különös eset történt. Megérkezvén a városba a vándorprédikátort különös pletyka fogadta. A szóbeszéd szerint egy fiatal lovag hűtlenséggel vádolta meg a feleségét: úgy vélte, az újszülött gyermeknek nem ő az apja. Eredménytelenül próbálkozott a fiatalasszony az ellenkezőjéről meggyőzni a férjét - pedig már egyre közeledett a keresztelés ideje. Szent Antal, mielőtt kiszolgáltatta volna a keresztség szentségét, felszólította a csecsemőt, hogy mutassa meg: ki az apja. A csecsemő pedig rámutatott a lovagra és hangosan, érthetően azt mondta: ő az!

+ + +

Amikor Riminiben halászoknak prédikált, és azok kigúnyolták őt. Antal szomorúan ment a folyópartra - a hagyomány szerint a Marecchia partjára, ott ahol az az Adriába ömlik - és a tenger felé fordult és így kiáltott: "Halak! Jöjjetek! Legalább ti hallgassátok meg, mit beszélek Istenről!" Szavai hatására nyilvános csoda történt: egyszerre megmozdult a víz, és több ezer hal dugta ki a fejét a folyóból, majd a szent felé fordultak, és végighallgatták szónoklatát.. A zord halászok erre megrémültek, majd magukba szálltak és megtértek.

+ + +

Egy alkalommal, amikor éppen imádkozott, az imakönyv felett egy gyönyörű kisgyermeket, Jézust pillantotta meg, aki átölelte őt. Antal egyik karján tehát a kis Jézus ült, a másik kezében pedig éppen egy liliomot tartott - innen kapta később a liliomot, mint szimbólumot. Mindezt látta egy gazdag ember, aki azonnal megtért.

+ + +

Egy másik alkalommal Conaccóban történt egy rendkívüli eset. Egy apa kiment dolgozni a földre és magával vitte a kisfiát is. A gyermek egy óvatlan pillanatban a közeli mocsárhoz lopódzott. Le akart tépni egy tavirózsát, de elvesztette az egyensúlyát, beleesett a mocsárba és megfulladt. Az apa kétségbeesetten kereste gyermekét, de mire megtalálta, annak kis teste már kihűlt, hiába próbálta élesztgetni őt. Erre sírva Antal atyához könyörgött, hogy adja vissza a fiát. Cserébe megígérte, hogy minden szegényen segíteni fog. A gyermek azonnal megmozdult, kinyitotta a szemét, visszanyerte színét és jókedvét.

+ + +

Egy fiatalember mérgében megütötte édesanyját. Mikor azonban rádöbbent súlyos bűnére, Antal atyához sietett. A szent szigorúan megintette: "Le kellene vágni a lábadat, mert megsértetted vele az édesanyádat. De mivel megbántad, feloldozlak Isten nevében." Az ifjú örvendezés helyett nyugtalan lett, s a szent szavait ismételgette. Amint hazaért, fogott egy baltát és levágta a lábát. Fájdalmas kiáltozására szülei és testvérei mind hozzá siettek, majd Antal atyához szaladtak, aki nem tagadta meg a segítséget. Fogta a levágott lábat, ami már kihűlt, és imádkozás közben visszaigazította a csonkra, majd a kereszt jelével megáldotta. A csontok, izmok, inak és vérerek pillanatok alatt összeforrtak.

+ + +

Egyszer, amikor a montpelliere- i egyházban prédikált, eszébe jutott, hogy ugyanabban az időben egy másik templomban kellett volna énekelnie. Fejére tette a csuklyáját, lehajtotta a fejét és több mint fél órán át úgy maradt. Majd mint ha mi sem történt volna, tovább tartotta a híveknek a szentbeszédet. Másnap mindenki megtudta, hogy ez alatt a fél óra alatt a másik templomban rendtársaival együtt énekelte a Halleluját.

 

BEMUTATKOZÁS | ÜGYINTÉZÉS | HITOKTATÁSHIRDETÉSEK
Imádunk téged Krisztus és áldunk téged, mert Szent Kereszted által megváltottad a világot! SZENT KERESZT PLÉBÁNIA