|
|
|
Kisboldogasszony: Szűz Mária születése
|
Kisasszony
vagy Kisboldogasszony, Szűz Mária születésének emléknapja (szeptember
8.), ami pontosan 9 hónappal van a Szeplőtelen fogantatás (december 8.)
ünnepe után. Szeptember hónapot a néphagyomány emiatt nevezi Kisasszony
havának.
Mária születése a megváltás művének kezdete. Isten
kegyelmét, szeretetét ünnepeljük, amely Máriában megjelent a világban.
Mária születése öröm, ahogy minden születés öröm, mert a reményt
erősíti bennünk. Valami szép, valami szent kezdődik. Szűz Márián kívül
csak Jézusnak és Keresztelő Szent Jánosnak emlékezünk meg földi
születésnapjáról.
Mária születéséről a Szentírásban semmit sem
olvashatunk. Csak apokrif hagyományból ismerjük történetét, amelyek
főleg a Legenda Aurea és a Stellarium révén kódexirodalmunkba is
belekerültek (Teleki-, Horváth-, Tihanyi-, Debreczeni-, Érdy-kódex).
Eszerint a Júda törzséből, Dávid királyi nemzetségéből származó Joachim
és a Lévi törzséhez tartozó Matthán pap és felesége, Mária leánya, Anna
sokáig magtalan volt. Idős korukra kr.e. 16–17 körül született
Jeruzsálemben a kislányuk, Mária. A születés keddi napon történt és a
néphagyomány szerint Mária születésekor Gábor főangyal is megjelent. A
jeruzsálemi hagyomány a Bethesda-fürdő mellett tiszteli Mária
születésének helyét.
Az ünnep a keleti egyházból ered, hiszen számos
helyen a liturgikus év kezdetét jelentette. A nyugati egyházba I.
Sergius pápa vezette be a VII. század végén. Eredetileg a jeruzsálemi
Szent Anna bazilika szentelési évfordulója volt. Az ünnepnek már a
középkorban vigíliája és nyolcada is volt. Magyar nyelvterületen
kultusza a reformáció és török hódoltság miatt csak a barokk időkben
bontakozott ki. A középkori templomok többségének eredetileg
Mária-patrónusa volt, a barokk időkben aztán búcsúnapnak Kisasszony
ünnepét választották hozzá.
|
|
|
