|
|
|
|
Keresztes Szent Pál, áldozópap
|
1694-ben
született Ovadában (Alessandria, Genuától északra). Szülei nemes
származásúak voltak. Családi neve Danei Pál Ferenc volt. Korán
árvaságra jutott, de őrizte édesanyjától kapott jámborságát. Sokat
imádkozott, mélyen tisztelte a Szent Szüzet, vállalta a fájdalmakat
zokszó nélkül. Ifjú korában kereskedő volt, de tökéletesebb életre
törekedett. Vágyódott a vértanúság után ezért beállt Velencében
keresztes vitéznek. Egy hang visszatérésre szólítását hallotta másféle
szenvedést ígérve neki.
Remete lett az Orbetello közelében levő Argentaro hegyen. Mindenről
lemondott, szegényeknek és betegeknek szolgált. Társakat gyűjtött maga
köré, és 1720-ban megalapították a passzionisták rendjét, teljes nevén
"a Szent Keresztről és a mi Urunk Jézus Krisztus kínszenvedéséről
nevezett sarutlan papok kongregációját". 1727-ben pappá szentelték,
1737 után szerzetesházakat alapított, apostoli tevékenységet
folytatott, közben kemény penitenciát vállalt.
Nehéz megpróbáltatásokat kellett a megnemértés és magárahagyottság
miatt elszenvedni, mindezt örömmel viselte. Nagyhatású beszédeket
tartott, sokakat megtérített. 1773-ben szerzetük megkapta a római Szent
János és Pál templomot a Celio dombon. Ide települt mint rendfőnök, és
itt, 1775. okt. 18-án halt meg.
IX. Piusz pápa 1867. június 29-én, (Szent Péter és Pál napján) szentté
avatta, ünnepét április 28-ra tette. A Vatikáni Zsinat után került
ünnepe halála napjához.
|
|
|
