|
|
II. JÁNOS PÁL PÁPA 2000. ÉVI JUBILEUMI KERESZTÚTJA
|
II.
állomás: Jézus vállára veszi a keresztet
Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged, mert Szent Kereszted által megváltottad a világot.
A kereszt. A becstelen halál eszköze.
Római polgárt nem volt szabad kereszthalálra ítélni: túlságosan
megalázó volt. A perc, amikor a Názáreti Jézus vállára vette a
keresztet, hogy a Kálváriára vigye, fordulópont a kereszt történetében.
A kereszt, a becstelen halál jele, amit a legalacsonyabbrendűeknek
tartottak fenn, kulccsá vált. Attól a perctől fogva e kulcs
segítségével nyitja ki az ember Isten misztériuma mélységének a
kapuját. Az emberek a keresztet - az önmaga kifosztásának eszközét -
elfogadó Krisztus műve által fogják megtudni, hogy Isten a szeretet.
Határtalan szeretet: ,,Isten úgy szerette a világot, hogy egyszülött
Fiát adta oda, hogy aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete
legyen'' (Jn 3,16) Ez az isteni igazság a kereszt által nyilvánult meg.
Nem nyilvánulhatott volna meg másként? Talán igen. Isten mégis a
keresztet választotta. Az Atya a keresztet választotta a Fia számára, s
a Fiú vállára vette és vitte a Kálváriára, s feláldozta rajta az
életét.
,,A kereszten szenvedés van,
a keresztben üdvösség van,
a kereszt szeretetre tanít.
Istenem, aki Téged egyszer megért,
csak Utánad vágyódik, semmi másra.''
- mondja a lengyel nagyböjti ének.
A kereszt a határtalan szeretet jele!
Könyörgés
Krisztusunk, ki elfogadod a keresztet az emberek kezéből, hogy Isten
embereket üdvözítő szeretetének jelévé tedd, add meg nekünk és korunk
minden emberének, hogy higgyünk e határtalan szeretetben, s átadván a
kereszt jelét az új évezrednek a megváltás hiteles tanúi lehessünk.
Jézusunk, aki főpapunk vagy és áldozatunk, tiéd a tisztelet és a
dicsőség mindörökké.
|
|
|
