|
|
|
|
Gyümölcsoltó Boldogasszony
Urunk születésének hírüladása
|
Az Úr angyala köszönté a Boldogságos Szűz Máriát, és méhébe fogadá Szentlélektől Szent Fiát.
A Müncheni-kódex naptárában Máriának hirdetett napja, a szegedi eredetű
Lányi-kódexben Testfogadó Boldogasszony, az Érdy-kódexben Asszonyunk
Szűz Máriának szeplételen foganatja, a lőcsei kalendáriumban (1642)
Boldogasszony fogadása, de már a Winkler-kódex naptárában és a
Debreczeni-kódexben Gyümölcsoltó Boldogasszony, a moldvai csángó
Gajcsánában Gyümöcsótó, az angyali üdvözlet napja. Mária megfogant a
Szentlélektől. Már legrégebbi liturgikus emlékeink számon tartják.
A magyar vallásos néphagyományban Gyümölcsoltó Boldogasszony az oltás,
szemzés napja. Országszerte máig általános szokás, hogy ezen az ünnepen
lehet oltani, szemezni a fákat, hiszen Szűz Mária is most fogadta
méhébe Jézust.
(Bálint Sándor: Ünnepi Kalendárium I.)
Az evangéliumi történetet már a II. századi hitvallás megfogalmazta, az
V. században már több helyen, a VII. században pedig a megtestesülés
misztériumát különös ünnepélyességgel tartották meg. 692-ben a III. konstantinápolyi zsinat helyesnek ítélte a nagyböjti időben történő ünneplését,
eszerint már hosszú múltra tekinthetett vissza. Ezt az ünnepet az
ambrozián liturgiában (ma is advent VI. vasárnapjának evangéliuma) és
Spanyolországban kivették a böjti időből, és karácsony előtt
ünnepelték. Amikor e hittitokról imádkozunk, meghajlással vagy
térdhajtással fejezzük ki tiszteletünket. A magyar múltat idézzük,
amikor Padányi Bíró Márton följegyzése szerint az ünnepi szentmise
liturgiájához hozzátartozott a leborulás szép hagyománya: "Karácsony
napján és a Szűz Mária napjain, főképpen pedig Gyümölcsoltó
Boldogasszony, vagyis az Ige testesülés és fogantatása napján, a
misemondó pap az isteni szolgálatban lévő több társaival együtt az
oltár eleibe mégyen. Ott a legelső, legalsó grádicson éppen a földig
leborul, így imádja a megtestesült Igét és az isteni kegyességnek ebben
kinyilatkoztatott titkát ilyen alázatossággal tiszteli." - Az ünnep nagyböjti jelentőségéről XVI. Benedek pápa tanítja:
"A nagyböjti időszakban gyakrabban elmélkedünk a Szűzanyáról, aki a
Kálvárián megpecsételte Názáretben kimondott igenjét. Jézussal, az Atya
szeretetének tanújával egyesülve Mária megtapasztalta a lélek
vértanúságát. Kérjük bizalommal az ő
közbenjárását, hogy az egyház, küldetéséhez hűen, bátran tanúságot
tegyen Isten szeretetéről az egész világnak."
|
|
|
