November
21-én, szombaton egy rangos ünnep részese lehettem: Karitász
jótékonysági bál volt a Groupama Arénában, melynek teljes bevétele a
kárpátaljai szegény családok téli gondjait segít enyhíteni. Az országos
rendezvényen kb. ezren vettek részt, papok, polgármesterek, karitász
munkatársak.
85 éve alakult a Magyar Katolikus Karitász, az újjászerveződésnek pedig
25. éve. /A mi plébániánkon 23 éve újult meg ez a szolgálat./
Így egy olyan jubileumi év kezdődött, mely nemcsak időben, de
tartalmában is rásimul a Ferenc pápa által dec. 8-án megnyitásra kerülő
Irgalmasság évére.
Az esemény egyik fővédnöke, dr. Erdő Péter bíboros úr megnyitó
beszédében bensőséges hangon szólt a szeretet kettős feladatáról:
fizikai segítségnyújtás és az evangéliumról való tanúságtétel.
Személyes, családi példát is megosztott: édesanyjának keresztapja,
Mihalovics Zsigmond ingyen konyhát hozott létre, és a 85 évvel ezelőtt
indult Karitász főszervezője volt.
A bál világi fővédnöke, dr. Tarlós István úr méltatta a karitász
munkáját. Katolikus hitét megvallva ígéretet tett, hogy Budapest
főpolgármestereként és magánemberként is támogatja ezt a nemes célt.
Dr. Spányi Antal, a Katolikus Karitász püspök-elnöke nyitotta meg a
jubileumi évet, melynek mottója: „Embertől emberig”. Ez a mottó engem
különösen megérintett, mert hordozza a Találkozás igényét, a minőségi
idő ajándékát. /Nekem ez a szeretetnyelvem, de nem elvárom
másoktól, hanem adni törekszem, így részese vagyok./
Dr. Soltész Miklós államtitkár úr beszélt arról, hogy az Emberi
Erőforrás Minisztérium és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia
karitásznak nyújtott támogatása jó célt szolgál, az adományok a
rászorulókhoz kerülnek. Bízik a több ezer önkéntes lelkiismeretes
munkájában.
Dr. Bácskai János, ferencvárosi polgármesterünk, mint házigazda, a tőle
megszokott színvonalú, rövid, de magvas köszöntőt mondott, természetes
egyszerűséggel, humorral, mély lelki töltéssel.
Dr. Veres András püspök úr gondolatai közül egy megfontolandó, saját
felelősségünket is érintő mondatot idézek: „Tenni a jót azoknak
sikerül, akik a hitükben is tudnak növekedni.”
Ezután került sor a 16 éve alapított Szent Erzsébet rózsája-díj
átadására, melyet az idén Szóda Józsefné Anna, tokodi karitász-vezető
kapott. Hogy rászolgált erre az elismerésre, az nemcsak a róla szóló
méltatásból derült ki, hanem abból, ahogyan fogadta: hála, köszönet,
osztozás. Maga mellé szólította a színpadra Écsy Gábor orsz.
karitászigazgató atyát és Ferenczyné Molnár Éva bajóti régióvezetőt,
akiknek az indulást és a folyamatos támogatást köszönheti. A gyönyörű
rózsacsokor illatát pedig mindnyájunkkal megosztotta, hogy a
szolgálatát áldozatosan, de rejtetten végző önkéntesek is
részesülhessenek belőle.
Zárszóként, a mottóra visszatérve, egy feladat magamnak és mindnyájunknak: EMBERTŐL EMBERIG.
Mészáros Margit