|
|
|
SZENT
KERESZTI ÜZENETEK
2014. FEBRUÁR
|
|
Lelkipásztori üzenet: Új szívet adok nektek, és új lelket oltok belétek
Fabrizio
De Michino fiatal nápolyi pap 2014. január elsején halt meg. Harmincegy
éves volt, gyógyíthatatlan betegségben szenvedett. Ferenc pápának írott
levelében hálát ad a pápa szolgálatáért, felajánlja szenvedését az
Egyháznak, és elmondja: imáiban elsősorban nem gyógyulást kér, hanem
hogy örömmel és erőteljesen tanúskodhasson az Úr szeretetéről. Az év
első számában lelkipásztori üzenetként fogadják szeretettel, ezt a
messziről jött csodálatos tanúságtételt. A levél szövegének fordítását
teljes terjedelmében közöljük, melynek forrása a Magyar Kurir.
Szentatyám!
Mindennap imádkozom Istenhez, és mindig imádkozom Önért és azért
a szolgálatért, amelyet az Úr Önre bízott. Imádkozom, hogy adja meg
Önnek mindig az erőt és az örömet, hogy továbbra is hirdethesse az
evangélum örömhírét. Fabrizio De Michinónak hívnak, a Nápolyi
Egyházmegye fiatal papja vagyok. Harmincegy éves vagyok, öt éve
szolgálok papként. Két helyen töltöm be a szolgálatot: a nápolyi érseki
szemináriumban a diakónusokat tanítom, és a Nápoly keleti külterületén
található Ponticelli egy plébániáján is dolgozom. A plébániát az
Esquilinus-dombon történt csoda emlékére Havas
Boldogasszony-plébániának hívják. 2014-ben ünnepli annak centenáriumát,
hogy az 1500-ból származó, a helyi lakosok által nagyon szeretett
faszobrot megkoszorúzták.
Ponticelli egy olyan városnegyed, amelyet erősen sújt a bűnözés és a
szegénység. De mindennap látom annak a szépségét, ahogyan az Úr
munkálkodik ezekben az emberekben, akik Istenben és Szűz Máriában
bíznak. Amióta ezen a plébánián vagyok, én magam is egyre nagyobb,
bizalomteljes szeretetet élek meg Szűz Mária iránt, a nehézségekben is
megtapasztalom a közelségét és a védelmét. Sajnos három éve küzdök egy
ritka betegséggel: rosszindulatú daganat van a szívem belsejében,
néhány hónapja áttétet képezett a májamban és a lépemben is.
Ezekben a nem könnyű években azonban soha nem vesztettem el az
evangélium hirdetésének örömét. Amikor fáradt vagyok, még akkor is
érzem ezt az erőt, amely nem belőlem fakad, hanem Istentől jön, aki
segít, hogy továbbra is könnyen el tudjam látni a szolgálatot. Egy
bibliai vers kísér az úton, bizalommal tölt el az Úr ereje iránt.
Ezekiel könyvéből való: "Új szívet adok nektek és új lelket oltok
belétek, kiveszem testetekből a kőszívet és hússzívet adok nektek (Ez
36,26).”
Ebben az időszakban nagyon közel van hozzám püspököm, Crescenzio Sepe
bíboros, aki folyamatosan támogat, olykor pihenésre ösztönöz, hogy ne
fárasszam ki magam túlságosan. Köszönetet mondok Istennek
családtagjaimért és paptársaimért is, akik segítenek és támogatnak
különösen a kezelések idején, osztoznak velem az elkerülhetetlen
szenvedés pillanataiban. Az orvosok is nagyon sokat segítenek, mindent
megtesznek, hogy megfelelő kezeléseket kapjak.
Szentatyám, kicsit hosszúra sikerült ez a levél, de csak azt
szeretettem volna elmondani Önnek, hogy mindezt felajánlom az Úrnak az
Egyházért és különösen Önért, hogy az Úr áldja meg mindenkor, és
kísérje Önt a szolgálat és a szeretet útján. Kérem, hogy imáiba vegyen
bele engem is: mindennap azt kérem az Úrtól, hogy legyen meg az Ő
akarata, mindig, akármi is az. Igaz, gyakran nem a gyógyulásomat kérem
Istentől, hanem erőt és örömet, hogy továbbra is igazi tanúságtevője
lehessek szeretetének és az ő szíve szerinti pap lehessek. Atyai
imádságában bízva tiszteletteljes odaadással üdvözlöm.
Fabrizio De Michino atya
|
|
|
