|
SZENT
KERESZTI ÜZENETEK
2012. JÚNIUS
|
Csak tudnám, hogy csinálja! Napjainkban,
a moziban vetített egyik film címe ez, amikor a főhős lendületes,
sikeres ember, és mindenki csak csodálkozva nézi, hogy vajon, hogy
csinálja azt, amit csinál. Ezért jutott eszembe ez a filmcím, mert,
kedves Lajos atya, én is csodállak, hogy csinálod?
Hogy bírod, kedves Lajos atya? Én még fele annyi idős sem vagyok, mint
Te, negyedannyit nem éltem, mint Te, tízedannyit nem tettem, mint Te,
és már attól elfáradok, mikor megnézem a napirendedet. Reggel 5-kor
kelsz, mert már 7-kor misézel, utána rohansz a gimnáziumba, mert
tanítasz, azután sietsz haza, mert várnak a plébániai hittanóráid. A
pihenőnapodon sem pihensz, hisz akkor a kórházban a betegekhez mész,
illetve szombaton temetsz, keresztelsz, vagy éppen esküvőt tartasz,
azután meg ismét rohansz a barátaidhoz a focipályára, hisz 15 órától
focizol, de onnan is el kell jönnöd fél-6 kor, mert 6-tól mise van, és
gyóntatsz. Nem is beszélek a plébániai és templomi munkákról. Atyám,
hogy bírod? És ezt mind mosolyogva, szelíden, alázattal és lelkesen.
Tudod, nem irigylem azokat a kispapokat, atyákat és belőlük lett
püspököket, akiknek példaképként Te jársz előttük (mondjuk a világi
híveket sem, beleértve magamat), hisz magasra tetted a mércét.
Kedves Tisztelendő Úr! Vigyázz magadra, mert még sokáig szükségünk van
rád, és nagyon kellesz nekünk, akiknek lelkesedést, reményt és vigaszt
adsz a gondolataiddal, baráti szavaiddal vagy csak egy mosolygós
köszönéseddel. A Jóisten éltessen és őrizzen meg Téged! Légy mindig
ilyen jókedvű, vidám és lelkes, hisz ezzel az életszemléleteddel nagyon
sok reményt, és vigaszt adsz másoknak, még ha nem is mondják el, mert
éppen nem tudnak Hozzád férni a körülötted lévőktől! De én tudom, hogy
sokan vannak, és nagyon hálásak is Neked ezért. Én is hálával és
köszönettel tartozom Neked a mosolyodért, a derűdért, a hitedért és a
lelkes bíztató szavakért. Azt hiszem, hogy a megtérésemben, ami már
felnőtt koromban volt (annak ellenére, hogy gyerekként jártam
elsőáldozási oktatásra), nagy szerepet játszott a kedves és szeretettel
teli személyiséged. Mindig előttem van, amiket idézni szoktál: „Urunkat,
Krisztust szentül tiszteljétek szívetekben, és legyetek mindig készen
rá, hogy mindenkinek megfeleljetek, aki csak kérdezi, hogy mi az alapja
reményeteknek” (1 Péter levél: 3:15) Azt gondolom, hogy nálad ezt meg lehet mondani, hogy mi a reménységed oka: a végtelen hited.
Köszönöm a Mindenhatónak, hogy az utamat annak idején erre vezérelte,
és köszönöm Neked a sok mosolyt, derűt és kedves baráti és bíztató
szavak mellett azt, hogy a közvetlen munkatársad lehetek, és így nap,
mint nap találkozhatók Veled.
Szeretettel: Veres Zoltán
|
|
|