|
SZENT
KERESZTI ÜZENETEK
2012. FEBRUÁR
|
Ökumenikus imahét 2012
Idén
is, mint minden évben, január közepén tartották meg az ökumenikus
imahetet, amelyen a katolikus egyház immár 48. alkalommal vett részt. A
kezdetek több mint 250 évre nyúlnak vissza, amikor Skóciában egy
Észak-Amerikából való pünkösdista mozgalom kezdeményezte a közös
imádságot minden egyházért, minden egyházzal. 1846-ban megalakul az
Evangéliumi Aliánsz. Ötven felekezetből 921 résztvevő gyűlt össze
Londonban. Bevezették a minden év első teljes hetében rendezendő
imahetet a Krisztusban hívők egységéért. Magyarország 1886-ban
csatlakozott az Aliánsz mozgalomhoz, és a Kálvin téri református
gyülekezet hívta össze a hívőket közös imádságra. 1894-ben XIII. Leó
pápa szorgalmazza az egységért imanyolcad gyakorlását a pünkösdi
ünnepkör keretében. 1935-ben Paul Couturier francia abbé szót emel az
egyetemes imahét a Krisztus-hívők egységéért megtartása érdekében. A
hívek Krisztus végakarata értelmében imádkozzanak együtt. 964-ben a II.
vatikáni zsinat ökumenizmusról szóló dekrétuma hangsúlyozza, hogy az
ökumenikus mozgalom lelke az imádság, és egyúttal szorgalmazza az
imahét rendszeres megtartását. Idén az ökumenikus imahét 7. napján a
hét zárásaként tartották a keresztény-zsidó imaórát. Az esemény olyan
jelentőséggel bírt, hogy valamennyi egyház a legmagasabb vezetőivel
képviselte magát. A záró Istentisztelet, mely a Szentszék útmutatása
szerint, a terézvárosi Avilai Nagy Szent Teréz-templomban volt. A
találkozót és az imádságot Erdő Péter bíboros vezette. Beszédet mondott
Schweitzer József nyugalmazott főrabbi. A megnyitó köszöntés után a
Krónikák első könyvéből hangzott el egy szakasz, (1Krón
29,10-13), majd Erdő Péter bíboros beszéde következett, amiből
részleteket közlünk.…. „Különböző
keresztény felekezetek keresik a tisztelet és a közösség érzése
jegyében a párbeszédet az „idősebb testvérrel”. A II. Vatikáni Zsinat
kezdetének ötvenedik évfordulóját ünnepli Egyházunk az idén. A Nostra
Aetate kezdetű zsinati nyilatkozat szilárd alap és iránymutatás a
számunkra, amikor a szeretet és a közösség párbeszédét keressük. Számos
dokumentum született az utóbbi időben a Katolikus Egyház és a Zsidó
Közösség hivatalos találkozói során. 2003. december 3-án, azaz 5764.
kiszlév 8-án – mert így, kettős formában hangzik a dokumentum keltezése
–, a Zsidó-katolikus Dialógus Bizottság közös nyilatkozatában
megállapítja: „Hangsúlyoztuk, hogy a vallásos hit előmozdításának
feladata a mai társadalomban azt kívánja a részünkről, hogy mutassuk
meg az igazságosság, a szeretetteljes emberiesség, a türelem és az
alázat élő példáit. Mikeás próféta szavai szerint: «Megmondták neked, ó
ember, mi a jó és mit kíván tőled az Úr:
Semmi mást, Mint hogy váltsd tettekre az igazságot, Szeresd hűségesen, És járj alázatosan a te Isteneddel» (Mik 6,8)”.
|
|
|