|
SZENT
KERESZTI ÜZENETEK
2012. FEBRUÁR
|
Lelkipásztori üzenetek Hitünk öröme
A
szent Mátétól hallott evangéliumi részben, az apostolok Jézustól
pontosan meghatározott küldetést kapnak: “Menjetek tehát, tegyétek
tanítványommá mind a népeket!” (Mt 28,19). Kezdetben kételkedtek,
szívükben még bizonytalanság volt, a feltámadás eseménye által
kiváltott megdöbbenés. És Jézus maga, a Feltámadott az – húzza alá az
Evangélista –, aki közeledik hozzájuk, érezteti velük jelenlétét,
elküldi őket tanítani mindazt, amit átadott nekik, olyan bizonyosságot
adva, amely minden Krisztust hirdetőt elkísér: “S én veletek vagyok
mindennap, a világ végéig” (Mt 28,20). Ezek a szavak erőteljesen
visszhangzanak szíveitekben. Azt énekeltétek: Resurrexit, ami kifejezi
az Élőbe vetett hitet, abba, aki a szeretet egy különleges
cselekedetében legyőzte a bűnt és a halált, és az embernek, nekünk
Isten szeretetének tüzét, a megváltottság reményét, az örökkévalóság
jövőjét ajándékozza. Az Út életének ezekben az évtizedeiben szilárd
elköteleződésetek volt a feltámadt Krisztus hirdetése, szavaira
nagylelkűen válaszolva, gyakran félretéve a személyes és anyagi
biztonságot, elhagyva akár a saját országotokat is, megbirkózva új és
nem mindig egyszerű helyzetekkel. Krisztust vinni az emberekhez és az
embereket Krisztushoz vinni: ez minden evangélizációs tevékenység
lelke. Ti ezt egy olyan úton valósítjátok meg, mely segít mindazoknak,
akik már megkapták a Keresztséget, hogy újra felfedezzék a hitbeli élet
szépségét, a keresztény lét örömét. “Krisztus követése” megköveteli
az Ő keresésének és a Vele levésnek személyes kalandját, de mindig
magában hordja az én bezártságából való kilépést is, a korunk
társadalmát gyakran jellemző individualizmus széttörését, hogy az
egoizmust a Jézus Krisztusban élő új ember közösségével váltsa fel. És
mindez egy Vele való mély személyes kapcsolatban, szavának
hallgatásában, az általa kijelölt út végigjárásában történik, de ettől
elválaszthatatlanul az Egyházával és a szentekkel való hitben is,
akikben mindig újra megismerteti Krisztus Jegyesének igazi arcát. Tudjuk
jól, hogy ez nem mindig egyszerű elköteleződés. Alkalmanként olyan
helyeken vagytok jelen, ahol szükség van az Evangélium első
hirdetésére, ez a missio ad gentes; gyakran viszont olyan környezetben,
ahol bár már megismerték Krisztust, közömbössé váltak a hittel szemben:
az elvilágiasodás elfedte az Isten iránti érzéket, és elsötétítette a
keresztény értékeket. Itt a ti elköteleződésetek és tanúságtételetek
legyen kovász, amely türelemmel, az időket betartva, hitérzékkel, az
egész tésztát megkeleszti.
|
|
|