|
SZENT
KERESZTI ÜZENETEK
2012. DECEMBER
|
Olvasói levél: Orgonaesték - Uhrner Brúnó orgonaművész hangversenye
Igazán lélekemelő
élményben lehetett annak része, aki november 24-én este templomunkban
meghallgatta ezeket a gyönyörű zenedarabokat Uhrner Brúnó
tolmácsolásában.
Nem gondoltam volna, hogy ilyen meglepetésben lesz részem! Persze azt
már tudtam, milyen szépen játszik kántorunk az orgonán. Vasárnaponként
az áldozás alatt öröm tölti el az ember szívét, ahogy felvillantja
előttünk muzsikájával – Lajos atya szavaival élve – a túlparti
üzeneteket. Szemünk is, fülünk is gyönyörködött már a pompás, új
orgonában eleget. Élvezhettük a varázslatos hangzásokat, melyeket a
tavaszi hangversenyen Uhrner Brúnó előcsalogatott a frissen elkészült
hangszerből. Nem sejtettem, hogy az az élmény még fokozható. Talán az
idő kellett hozzá – és ez alatt az idő alatt hangszer és művész még
jobban összehangolódtak. Ügyetlen hasonlattal élve olyan összhang
valósult meg, mint ló és lovasa között, akik egymás rezdüléséből is
érzik, mit akar a másik. Egymásból és önmagukból a legtöbbet hozzák ki
a másik kedvéért.
Az is örömmel töltött el, milyen szép számú hallgatóság gyűlt össze.
Bizony régebben gyakran kellett szomorúan látnom, az esti mise után
tartott ingyenes hangversenyeken alig 20-30 ember maradt ott. Most
pedig nem láttam üres padot. Azt is köszönöm, hogy a művek elhangzása
előtt néhány gondolatot ismertettek velünk a szerzőkről.
A hétköznapok rohanásában, a gondolatainkat folyamatosan uraló gondok
közepette nagy szükségünk van arra, hogy „felemelhessük szívünket”. A
művészi élmény ehhez nagy segítséget ad, szárnyakat az egyszerű,
földhöz ragadt halandóknak. Köszönjük Uhrner Brúnónak a csodálatos
játékát, mellyel felejthetetlenné tette ezt az estét. Köszönettel
tartozunk természetesen azoknak is, akik ezeket a hangversenyeket
szervezték, illetve azoknak, akiknek áldozatvállalása, munkája,
támogatása lehetővé tette ennek az orgonának a megszületését.
Lajos atya szavai jutottak ismét eszembe, amit a lélek és a test
egységének illusztrálására mondott: A testünk a hangszer, a lelkünk a
művész, aki játszik rajta.
Ezen az estén a művész életre keltette a hangszert. Köszönjük!
|
|
|