A
hívek nevében Fűzik László következett, aki visszatért a kezdethez, a
bemutatkozáshoz (a nevezetes gyertyához), és méltatta a közös
munkát, játékokat, majd a végén egy Pilinszky János-verset
mondott el: Végkifejlet
Magam talán középre állok
Talán este van. Talán alkonyat.
Egy bizonyos: későre jár.
Nam nos vita vivimus. Is succurro Deo placet. I win, ut pugnetis. Moreris ut viveret. (Olyan az élet, ahogy éljük. Úgy segít az Isten, ahogy kérjük. Úgy győzünk, ahogy küzdünk. Úgy halunk meg, ahogy éltünk)
Latin
közmondásokkal kezdte köszöntőjét Dr. Bácskai János, a IX.
kerület polgármestere. Majd a folytatásban méltatta az eddigi közös
munkát, és bizakodását fejezte ki, hogy az évek óta tartó jó kapcsolat
nem szűnik meg a plébánia és a hatóság közt, és a megkezdett munkát
folytatni tudjuk.
A képviselőtestület nevében Veres Zoltán elnök úr fejezte be a köszöntéseket.-
Megköszönöm Dr. Bácskai János úr, kerületünk polgármesterének köszöntő
szavait és mielőtt elkezdődne a szentmise, én is szeretnék pár szót
szólni a képviselő testület és saját magam nevében is.
- Veres Zoltán vagyok a képviselő testület elnöke.
-
Nekünk nagy szerencsénk van, hogy a Jóisten idevezette közénk Zoltán
atyát, immár 33 esztendeje. Köszönjük neki a fáradságos munkáját,
lelkesedését, a fiatalos lendületét, amit vasárnapról vasárnapra
láthatunk, illetve a hétköznapokon is, hiszen Ő mondja a köznapi esti 6
órás miséket is.
- Kívánok Zoltán atyának még sok-sok aktív
papi szolgálatban eltöltött évet, amikor hallhatjuk kitűnő gondolatait
és beszédeit, és szeretném, hogy legyen közöttünk sokáig ilyen
szeretetben.
- Jóisten áldását kérve zárom soraimat, illetve egy Tóth Árpádtól származó versrészlettel szeretném köszönteni.
„Kezdenéd elölről?
Kérdezem magamtól.
Sokszor a hajnaltól,
Máskor a alkonytól.
Néha az eszemtől,
Máskor a szívemtől,
Sokszor a lelkemen esett sok-sok sebektől.
50 év viharban, jaj, nem gyerekjáték,
mégis ha kezdhetném, újra neki állnék.”