Ma karácsony szent ünnepe van! Kimondva a szót: karácsony, máris valami varázslat, szent borzongás érinti meg az embert. Igen, mert átremegnek rajtunk, átvillódznak a gyermekkori és későbbi felejthetetlen emlékek. A tiszta gyermeki szeretetben való lubickolás emlékei. Karácsony hallatán, zenei memóriánkban azonnal halljuk a Mennyből az angyal…, Dicsőség a magasságban Istennek…, Ó, gyönyörű szép, titokzatos éj… dallamait. Ezek az ősi dallamok, szövegek arra késztetnek bennünket, hogy időközönként /karácsonykor/ nézzünk fel a csillagokra. Mert ők üzennek nekünk. Üzeni az Esthajnalcsillag, a Göncölszekér és a többiek, hogy távol vagyunk, de egybetartozunk. Nélkülünk, égiek nélkül nem létezhetnétek ti földiek. /Egybetartozunk./ Ebben a teljességben bent vannak a titokzatos létezők, az angyalok is.
Karácsony ünnepén a létezés teljességének titokzatos valósága nyilvánul meg. Kimondatik a 2000 évvel ezelőtt megtörtént,  emberi fantáziát meghaladó valóság, hogy a teremtő Isten végtelen szeretetében nemcsak lehajolt hozzánk emberekhez, hanem az Ő Fia testet öltött. Ezért kitörő öröm elsősorban az égi lények, az angyalok világában, akik fontos szerepet vállaltak a megtestesülés üzenetének közvetítésében, és az emberek lelkének hangolásában. Bátorítanak, megnyugtatnak. „Ne félj! Ne féljetek, nagy örömet hirdetek…!” - olvassuk az evangéliumban. Ez az öröm a karácsony egyik legfontosabb kísérője, hatóereje. Ezt halljuk nagy Szent Leó pápa olyan találó mondatában: „Ma született a mi üdvözítőnk: örvendezzünk! Nem szabad szomorkodnunk akkor, amikor az élet születését ünnepeljük, annak az életnek születését, aki kioltotta belőlünk a haláltól való félelmet, és ígéretével az örök élet örömét oltotta belénk.” Ez az öröm mindenki számára adott. Nincs ebből kizárva senki. A hívő ember pedig a kapott öröm túláradását Isten felé fordítja, valóságos imádatban és leborulásban, és ezzel létrehozza az öröm áradásának körét. Hallgassuk csak, hogy él a szeretet örömköre Ady Endre  Karácsony c. versében!

Harang csendül,
Ének zendül,
Messze zsong a hálaének
Az én kedves kis falumban
Karácsonykor
Magába száll minden lélek.

Minden ember
Szeretettel
Borul földre imádkozni,
Az én kedves kis falumban
A Messiás
Boldogságot szokott hozni.

A templomba
Hosszú sorba'
Indulnak el ifjak, vének,
Az én kedves kis falumban
Hálát adnak
A magasság Istenének.

Mintha itt lenn
A nagy Isten
Szent kegyelme súgna, szállna,
Az én kedves kis falumban
Minden szívben
Csak szeretet lakik máma.