Szeptembertől újra útra kelnek a barangolók. Kedvcsinálónak a keszthelyi kirándulásuk élménybeszámolóját közöljük. A szeptemberi programjuk a honlapon és a hirdetőtáblán olvasható. Minden új jelentkezőt szeretettel várnak.

Hosszú utazás után érkeztünk meg Keszthelyre. Kellemes kiránduló időben róttuk a kilométereket. A kisváros gondozott, virágos utcái, terei, lakóházai örömmel töltöttek el bennünket.
Elénk tárultak a távoli és a közel-múlt emlékei. Egy IV. Béla király kori oklevélben említik a Szent Márton tiszteletére szentelt templomot, amely a mai kastély parkjának a területén állhatott. 1235 körül Lackfi István kapta birtokul Keszthelyt. Ő építteti a Fő téren álló, Magyarok Nagyasszonya tiszteletére fölszentelt gótikus templomot és a ferences kolostort. 1974-ben fedezték fel a szentély falfestményeit, a mai Magyarország legnagyobb felületű gótikus freskóit. A felújított templom bejárata elé 1878-ban neogótikus tornyot emeltek, ebbe helyezték el a XIV. századi rózsaablakot. A millennium évében a templom előtt fölállították Lackfi István lovas szobrát.
A Fő téren Festetics Pál 1770-ben Szentháromság szobrot emeltetett. A barokk stílusú szobor talapzatán Szent Rókus, Szent Sebestyén, Szent Flórián és egy kis angyal szobra látható. Keszthely középületei közül a városi színház, a városháza - amelynek alapjai XVIII. századiak, mai formája copf stílusú – emelik a tér jelentőségét. Megrázó élményt nyújtott a II. világháborúban elesett katonák tiszteletére állított emlékmű, ami 2009-ben „Magyar örökség díjat” kapott. Hunyadi László erdélyi szobrász alkotása, 2002 óta díszíti a Fő teret.  A szobor hadiözvegyet és hadiárvát ábrázol, az égre tekintő anya lábát öleli a gyermeke.
A XV. században több család is birtokolta Keszthelyt és környékét. A legjelentősebb a Gersei Pető család. Festetics Kristóf 1738-ban megvásárolta Pető János keszthelyi birtokait. Az egykori Pető kúria helyén kezdte el építtetni 1745-ben – Mária Terézia kora – a család gazdagságát és hatalmát tükröző kastélyt, melyet az utódok folyamatosan bővítettek. Kristóf fia, Pál – Mária Terézia bizalmasa – a grófi címet is megkapta. Tovább építtette a kastélyt, és az Európa-szerte elterjedt rokokó ízlésben készült bútorokkal, ötvösmunkákkal, porcelánokkal, órákkal díszítette otthonát.