|
Mindenszentek - Halottak napja
MINDENSZENTEK
Mindenszentek (latinul: Festum omnium sanctorum) a katolikus és ortodox
keresztény egyház ünnepe. A hajdani rómaiak őseiket és hőseiket
istenként és félistenként tisztelték. Szobrot emeltek, szentélyt
állítottak számukra. Marcus Agrippa Kr.e. 27-ben építtetett egy
hatalmas templomot, amit Pantheonnak neveztek el. Itt az összes isten
tiszteletére mutatták be a papok az áldozatot.
A Pantheont aztán Rómában 610 (egyes források szerint 609) május 13-án
keresztény templommá alakították. Ez adott alkalmat az ünnep
bevezetésére: hiszen ezen a napon IV. Bonifác pápa a templomot az
összes vértanú tiszteletére szentelte. A 4. századból is maradtak fent
adatok Mindenszentek ünnepéről. Szent Efrém szíriai egyházatya és
Aranyszájú Szent János például már tudott az ünnepről, melyet május
13-án, illetve pünkösd utáni első vasárnap ültek meg. (E vasárnap neve
a görög egyházban ma is Szentek Vasárnapja.)
Az ünnep történetében újabb lépést jelentett III. Gergely pápa
(731-745), aki a Szent Péter Bazilika egyik mellék-kápolnáját nemcsak
minden vértanúnak, hanem "minden tökéletes igaznak" a tiszteletére
szentelte.
Az ünnep még a VIII. században május 13-ról november 1-jére tevődött
át, valószínűleg azért, hogy ezzel a kelták régi népi újesztendejét
megszenteljék. (A kelták november első napjaiban emlékezetek az
elhunytakra különböző halotti áldozatok bemutatásával. Náluk már a
VIII. században is közünnep volt november első napja - ami az év
kezdetét is jelentette.)
835-ben Jámbor Lajos császár IV. Gergely engedélyével hivatalosan
elismerte az új ünnepet, és attól kezdve a Mindenszentek az egész
kereszténység ünnepe lett.
|
