|
SZENT
KERESZTI ÜZENETEK
2010. NOVEMBER
|
LELKIPÁSZTORI ÜZENETEK „Hiszem a test feltámadását és az örök életet”
A
legkülönfélébb szociológiai felmérések vannak napirenden, sokan
tisztában akarnak lenni az emberek hangulatával, elégedettségével vagy
elégedetlenségével. Számomra elgondolkoztató, hogy minden ember, akinek
egyik legdöntőbb élethelyzetében –szeretteinek elbúcsúztatásánál,
temetésénél való életérzéseiről, még nem hallottam
közvélemény-kutatást. Akkor most beszélek a temetési benyomásaimról,
nemcsak azért, mert november, halottak napja van, hanem mivel az
evangélium a test feltámadásáról, az örök életről szól, és beszélek a
halott, elhunyt hozzátartozóinak temetési viselkedéséről, a temetési
szertartásba való bekapcsolódásról vagy a teljes közömbösségről,
vallomások alapján a halál utáni életről vallott felfogásról. Egészen
ritkaságszámba menő eseteket leszámítva, szinte általánosan dermesztő
az a közömbösség, az a némaság, ami a gyászolókat megüli. Alig van
keresztvetés, válasz a liturgia kérdéseire, még a Miatyánkot is alig
merik vagy tudják elmondani, a „hiszek a test feltámadásában és az örök életben”
elmondásáról vagy a szívből jövő énekről álmodni sem lehet.
Megkeresztelt ember temetésén megkeresztelt gyászolók viselkedése ilyen.
Mi ez a jelenség? Ennyire
hatásos volt a 40 éves ateista nevelés, megfélemlítés és propaganda?
Úgy látszik igen! Sikerült az örök élet létét, a feltámadás reménységét
nemcsak meggyengíteni, hanem tömegekben kiölni. Ebben a légkörben élünk
mi, hívők és egyre mélyebben hinni akarók. Mit kell világosan látnunk
és tennünk?
A feltámadás hitétől megfosztottak lélektanilag a koldus állapotában
vannak, ugyanis számukra nem létezik az a támpont: cél, amely az egész
életet egy egységes, teljes ívű vonalban tudja rendezni. Hiányzik
belőlük az a fonal, amire az összes szellemi, lelki, eszmei értékek
felfűzhetők, mint a gyöngyszemeket. Ennek a célnak, fonalnak pótlékait
egy életen át kereshetik, de ezek csak pótlékok, önmagukat becsapó
pótlékok lehetnek. Mindezeket a határozott, biztos összefüggéseket
azért mondhatjuk ki, mert a feltámadás nem emberi kitaláció, hanem
isteni garancia alapján olyan sarokpont, létállapot, mint a teremtés,
születés és a halál.
|
|
|